A katolikus közösségek egységére van szükség, hogy optimizmussal tekinthessünk a jövőbe
– interjú Antonios Naguib kopt katolikus pátriárkával
Az „Osservatore Romano” augusztus 9-i és 10-i kettős száma beszélgetést közöl az egyiptomi
Alexandria kopt katolikus pátriárkájával, tekintettel az október 10-e és 24-e közötti
vatikáni Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódusra. Antonios Naguib azok között
a pátriárkák között van, akik júniusban a pápa kezéből vették át Nicosiában a szinódus
„Instrumentum laboris” nevű munkadokumentumát. A főpásztor optimizmusának adott hangot:
annak ellenére, hogy a látszat sötét jövőt sejtet, a keleti katolikus egyházak változtathatnak
a helyzeten, ha egységben maradnak egymással. A pápa júniusi ciprusi apostoli
látogatása rendkívül fontos tanúságtétel volt nemcsak a sziget, hanem az egész közel-keleti
térség katolikusai számára. Világos üzenetet jelentett az a tény, hogy XVI. Benedek
átnyújtotta a munkadokumentumot a pátriárkáknak és a keleti katolikus egyházak többi
vezetőinek, akik mindnyájan jelen voltak, kivéve az akkor meggyilkolt Padovese püspököt.
A pápa gesztusa arra szólította fel a térség híveit, hogy az egységet mindenekelőtt
egymás között kell megvalósítaniuk. (Itt emlékeztetünk rá, hogy az olasz Luigi Padovese
püspököt, a törökországi katolikus püspöki konferencia elnökét, Anatólia apostoli
vikáriusát a pápa ciprusi útja előtt egy nappal, június 3-án muzulmán sofőrje orvul
meggyilkolta). Antonios Naguib kopt katolikus pátriárka arról számolt be, hogy
a munkadokumentum, amelyet a keleti katolikus egyházaktól beérkezett javaslatok alapján
dolgoztak ki, nagy lelkesedést és ugyanakkor elvárásokat ébresztett a papság, a szerzetesek
és szerzetesnők körében az egyiptomi helyi katolikus egyházakban. Természetesen felhívta
a többi hívő figyelmét is, annak ellenére, hogy nagytöbbségük nem követi közvetlen
közelről a szinódusi folyamatot. A helyi tömegtájékoztatási eszközök egyáltalán nem
vesznek róla tudomást, annak ellenére, hogy a katolikusok számára alapvető eseményről
van szó. Nehéz feladat tehát, hogy a katolikusokkal megértessék a szinódus jelentőségét,
mivel a hívek az egész ország területén szétszórt kis közösségekben élnek. „Arra törekszünk,
hogy felhívjuk figyelmüket a rendelkezésünkre álló kevés eszközzel”– mondta az „Osservatore
Romano”-nak adott interjújában a kopt katolikus pátriárka. A közelmúltban megrendezett
évi ülésén az egyiptomi katolikus hierarchia elhatározta, hogy a püspökök különböző
témákat feldolgozó előadásokat tartanak és biztosítják azok terjesztését közösségeikben,
rávilágítva fontos kérdésekre. Azt kívánják tudatosítani híveikkel, hogy a szinóduson
mindenekelőtt emberi méltóságukról, jövőjükről, életükről lesz szó. Az egyiptomi
katolikus egyházak legsürgetőbb kihívásai közül Antonios Naguib pátriárka a vallási
élet felelőseinek alapfokú és állandó képzését emelte ki. Nagy erőfeszítést követel
az egyházak és intézmények közötti együttműködés megteremtése, az alkotószellem a
média használatában. Kihívást jelent továbbá az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd.
A hívek elvárják, hogy az egyházak jelen legyenek a magánélet, a családi, a gazdasági
és a polgári élet minden területén. Az egyházak azonban csak korlátozott eszközökkel
rendelkeznek, ezért gyakran nem képesek megfelelni a hívek elvárásainak. Szerencsére
mindezt kárpótolja, hogy a mindennapi életben, főleg a legfontosabb pillanatokban,
az egyházi vezetők rendkívül közel állnak közösségük tagjaihoz. Naguib pátriárka
annak a reményének adott hangot, hogy a szinódus nagyobb optimizmust ébreszt a résztvevőkben
a jelen és a jövő iránt, minden látszat ellenére. A munkadokumentum egyik legnagyobb
érdeme éppen az, hogy ilyen távlatok felé mutat. „Arra van szükségünk, hogy kölcsönösen
meghallgassuk egymást, hogy megerősítsük egységünket, az egyházaink közötti összetartást
országainkban és a térségben” – tette hozzá a kopt katolikus pátriárka. A gyakorlati
együttműködés alapja pedig a spirituális, egyházi, lelkipásztori és apostoli megújulás.
Az ima szerepe is nagyon fontos, mivel előkészíti a szinódust és eredményeinek gyakorlati
megvalósítását. A Szentatya nicosiai útját illetően Antonios Naguib egyiptomi
pátriárka a következőket mondta: „Két tényező volt rám mély hatással: először
is a pápa szívélyes, egyszerű és örömet sugárzó magatartása. Másodszor beszédei, amelyek
világosan feltárták a Szentszék álláspontját a sziget kényes politikai problémáját
illetően, valamint arról tanúskodtak, hogy a pápa jól ismeri azt a pluralista vallási
környezetet, amelyben az ország és a térség keresztényei élnek”. A pápa szavait a
bizonyosság, a bátorítás és a remény jellemezte. Minden beszéde tökéletesen megfelelt
az alkalomnak és a jelenlévő hallgatóságnak. Gazdag és mélyreható ökumenikus és vallásközi
kapcsolatokra került sor. Sokaknak tetszett, hogy a pápa, aki olyan sok nyelvet beszél,
néhány szót arabul is mondott. A nem keresztény vallásúak nem követték érdeklődéssel
az eseményt. Az egyiptomi média például egyáltalán nem említette meg a pápa ciprusi
látogatását, mint ahogy soha nem adott hírt a közelgő püspöki szinódusról sem. Mindössze
néhány nem keresztény internetes honlap foglalkozott az Instrumentum laboris munkadokumentummal,
de amint az várható volt, hamis képet nyújtott róla – fejtette ki az „Osservatore
Romano” c. vatikáni napilapnak adott interjújában Antonios Naguib egyiptomi kopt katolikus
pátriárka.