2010-07-24 15:09:13

Erik Peterson egyháztana - P. Szabó Ferenc SJ ismertetője


Ötven évvel ezelőtt hunyt el a neves hamburgi teológus, Erik Peterson (1890-1960), aki 1930-ban az evangélikus egyházból áttért a katolikusba. Halála 50. évfordulója alkalmából az Osservatore Romano pénteki (júl. 23-i) száma szokatlanul két teljes oldalt szentel Erik Peterson egyháztanának, a katolikus teológusokkal folytatott párbeszédének. Peterson teológiájáról már szerveztek egy tudományos szimpóziumot múlt májusban a római Pápai Szalézi Egyetemen, október 24-26 között pedig a Pápai teuton Kollégium és az Augustinianum szervez nemzetközi szimpóziumot ugyancsak Erik Peterson ma is élő teológiájáról. Most az Osservatore Romano cikkeiben tallózva megemlékezünk a XX. századi keresztény teológia egyik legjelesebb képviselőjéről, akinek műve ökumenikus szempontból is jelentős. A tanulmányok Erik Peterson idén Würzburgban németül megjelent Ekklesia. Tanulmányok az ókeresztény egyházfogalomról c. kötetét veszik alapul, amely a teológus jórészt kiadatlan írásait teszi közzé. Elsősorban Karl Lehmann bíboros, mainzi püspök tanulmányát ismertetjük.
E. Peterson 1930-1960 között Rómában élt, 1930 karácsonyán ünnepelte a Szent Péter bazilikában katolikus hitre térését. Hosszú ideig csak szakemberek kis körében ismerték kutatásait, mégis nagy befolyást gyakorolt az evangélikus és katolikus teológiára. A 30-as években nagy történelmi-politikai, de főleg egyházi feszültségek közepette folytatta kutatását. Katolikus részről gyanakodva néztek a konvertitára. Főleg akkor támadtak nehézségei, amikor közvetlenül megtérése után kísérletet tett arra, hogy kérje pappá szentelését. (Megjegyezzük: nős volt, öt gyermek apja.) Evangélikus részről pedig – teológiája és áttérése miatt – az „áruló” jelzővel bélyegezték meg. A 20-as évektől érlelődött teológiai álláspontja az Egyház dogmáiról, liturgiájáról és jogrendjéről, a kinyilatkoztatás lényegéről, a Szentírás és a Hagyomány viszonyáról. Peterson radikális gondolkodó: a teológia központi magvához vezet bennünket, kritikusan megrostálva a véleményeket. A most közzétett EKKLESIA c. kötetben a 20-as évek reflexióit olvashatjuk az egyházfogalomról, az Egyház apostoliságának és az apostoli folytonosságának új megfogalmazását. Ezt állítja: „a Tizenkettőnek adott megbízatás egy része az apostoli folytonosságban öröklődik (folytatódik), és az apostoli folytonossággal – az Evangéliumba foglalt apostoli igehirdetés folytonosságával a történeti világba lépünk”. Szoros kapcsolat van Jézus prédikációja és az apostolok küldetése, az apostolok prédikációja és a Szentírás között. Peterson felfogására emlékeztetnek bizonyos későbbi ökumenikus dokumentumok egyes állításai a Tradícióról és az Egyház apostoliságáról. Az ősegyház felfogása az egyházi szolgálatokról vagy a Szentlélek szerepe az Egyházban szintén olyan témák, amelyekkel Peterson foglalkozott és ma is a teológiai viták középpontjában állnak. Végül Lehmann hangsúlyozza: Peterson egyháztanának több eleme ma is beépíthető az ökumenikus teológiába.
Az Osservatore egy másik szerzője (Giancarlo Caronello) felidézi Peterson párbeszédét kora nagy teológusaival: Oscar Cullmann, Heirich Schlier, Jean Daniélou jezsuita (később bíboros), Rudolf Bultmann és Karl Barth, akinek „fájdalmas búcsúlevelet” írt , amikor az evangélikus egyházból átlépett a katolikusba stb. A szerző kiemeli: Joseph Ratzinger volt az, aki egy 1961-es cikkében azt javasolta a katolikusoknak, hogy fedezzék fel Peterson egyháztanát. A Lexikon für Theologie und Kirche 2. kiadása számára írt 1961-es „Kirche=Egyház” szócikkről van szó (Peterson az előző évben halt meg): Ratzinger részben magáévá teszi és integrálja Peterson felfogását, a katolikus exegéta, Heirich Schlier mellett idézi. Ratzinger kiemeli Peterson pneumatológiáját (Szentlélek-tanát) és az üdvtörténeti szemléletét, amely a két Szövetség egységében jut kifejezésre. Érdekes az a tény, hogy Joseph Ratzinger kérdéses cikke éppen most jelenik meg összes művei német kiadása 8. kötetében: Kirche – Zeichen unter den Völkern. Scriften zur Ekklesiologie und Ökumene. (Freiburg. Br, 2010).








All the contents on this site are copyrighted ©.