Az elveszett egység keresése egy békére szomjazó területen – interjú az örmény katolikusok cilíciai pátriárkájával

Szenvedés és szegénység, nem létező munkakilátások, bizonytalanság a jövőre vonatkozóan, a keresztény identitás gyorsuló elvesztése a szekularizáció következtében – ezekkel a kihívásokkal kell szembe néznie a közel-keleti keresztényeknek. A problémákhoz társul még a többségi társadalom részéről az üldöztetés is. A libanoni Nerses Bedros, Cilícia örmény katolikus pátriárkája interjút adott az Osservatore Romano vatikáni napilapnak az októberben megrendezésre kerülő vatikáni közel-keleti szinódus alkalmából. Nerses Bedros egyike a közel-keleti pátriárkáknak, akiknek XVI. Benedek június 6-án Cipruson átadta a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus Istrumentum laboris, munkadokumentumát. A tanácskozást október 10-24. között tartják a Vatikánban.
A szinódus kapcsán a közösség várakozásairól szólva az örmény pátriárka annak a reményének adott hangot, hogy új frissességet ad majd az evangéliumi üzenetnek. A híveknek ugyanis a keresztény lét örömét és büszkeségét kell hirdetni. Érezniük kell felelősségüket a családi élet jó irányba való alakulásáért. Tanúságot kell tenni a munkahelyen, a politikában, amelyet az igazságra és az egyenlőségre kell építeni. Egyben fontos, hogy meg legyünk győződve arról, hogy ott kell élnünk, ahová az Úr rendelt bennünket. Ott tegyünk tanúságot és legyünk a világ világossága, sója és kovásza. A vatikáni tanácskozástól azt is reméli a pátriárka, hogy meghozza a béke távlatát a Közel-Kelet számára, segíti az ott élő népeket, hogy nagyobb biztonság és kevesebb politikai feszültség légkörében éljenek. Lelkipásztorként pedig elsősorban azt várja, hogy a katolikusok, mint Krisztus gyermekei jobban felismerik identitásukat.
A közel-keleti kihívások közül a libanoni Nerses Bedros, Cilícia örmény katolikus pátriárkája elsősorban a szegénységet emelte ki. A társadalmi dráma rohamos gyorsasággal körvonalazódik. A helyzet egyre elviselhetetlenebb. Folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik a legszükségesebbeket is nélkülözve kell, hogy éljenek. Ehhez kapcsolódik továbbá a közel-keleti társadalom mély átrendeződése: nem létezik többé középosztály, az emberek vagy szegények, vagy gazdagok. Ma azonban csökken a jólétben élők száma is. Akik még megmaradtak, inkább külföldön fektetik be erőforrásaikat. A legrászorultabb helyzetben élők szélsőségesen hátrányos, gyakran drámai körülmények között tengődnek. Az a kevés család is, ahol az apa még dolgozik, a válság miatti elbocsátásoktól retteg. A krízis ebben a régióban még nagyobb súllyal nehezedik az emberekre.
Ehhez a drámai helyzethez társul a biztonság hiánya, ami közös a Közel-Keleten található országokban, amelyek állandó konfliktus zónát jelentenek. Libanon pl. sosem tudott békében élni egymást követő öt évig – mutatott rá az örmény pátriárka. A méltó életkörülmények lehetőségének hiánya következtében az élet keresztény szemlélete is csökkenőben van. Kevesebb gyermek születik és nagy válság jelentkezik a papi hivatásokat illetően is. Ezek között a körülmények között az egyház igyekszik reményt önteni a hívek szívébe és megnyitni lelküket a szolidaritás felé – zárta interjúját a libanoni Nerses Bedros, Cilícia örmény katolikus pátriárkája.