Türkmenisztán kormánya hivatalosan elismerte a katolikus egyházat
„Nagy öröm és nagy remény számunkra” – nyilatkozta a Fides nemzetközi missziós hírügynökségnek
Andrzej Madej atya a közép-ázsiai ország sui iuris missziójának elöljárója. Türkmenisztán
mindössze 100 katolikus hívőből álló helyi egyháza számára történelmi lépésről van
szó. Madej atya márciusban értesítést kapott a türkmén igazságügyi minisztériumtól
és a vallásügyi tanácstól, amely a köztársaság kormányszervezete. A határozat szerint
a katolikus egyház hivatalosan is jelen lehet a közéletben, az ezzel járó előnyökkel
együtt mind jogi, mind lelkipásztori szinten. Július 17-én Antonio Lucibello érsek,
Törökország és Türkmenisztán apostoli nunciusa felkereste az országot, hogy találkozzon
a külügyi és igazságügyi miniszterrel, ratifikálja a megtett lépéseket és kifejezze
a Szentszék megelégedését. A nuncius vezette azt az ünnepélyes szentmisét is, amelyen
elbúcsúztak Tomasz Kostinski atyától, aki Írországban folytatja missziós küldetését,
és akinek helyét Türkmenisztánban egy fiatal spanyol szerzetes, a Szeplőtelenül Fogant
Mária Oblátusai kongregációjának tagja vette át. Lengyelországból a türkmén közösséghez
csatlakozik Raphael diakónus, akit jövőre szentelnek pappá. A volt szovjet köztársaság
lakóinak száma 5 millió, 90%-uk muzulmán. A 100 katolikus mellett 30 a katekumenek
száma, illetve létezik egy magát a „keresztény hittel szimpatizálók”-nak nevező csoport.
Türkmenisztán, a többi közép-ázsiai országhoz hasonlóan az „első evangelizálás”
területe. Az országban nincsenek katolikus templomok, mivel azokat a szovjet rendszer
lerombolta. A helyi egyház 13 évvel ezelőtt nyújtott be kérvényt a hatóságokhoz, amelyben
kérte a hivatalos elismerést. Az igazságügyi minisztérium idáig ellenezte ezt, mivel
azt állította, hogy a vallási közösség élén türkmén állampolgárnak kell állnia. Most
túljutottak ezen az akadályon. Andrzej atya nyilatkozatában hozzátette: „Most majd
engedélyt kérünk a kormánytól, hogy felépíthessük missziónk első katolikus templomát.
Idáig „élő kövekből” építettük az egyházat, most szeretnénk egy templomot is felépíteni.
A keresztény közösség kéri továbbá, hogy visszakaphassa az egyetlen örmény templomot,
amely túlélte a szovjet rezsimet, és amely az ország nyugati részén, a Kaszpi-tenger
partján, Türkmenbasiban található rendkívül rossz állapotban. Egy másik városban egy
kis kápolnát bárrá alakítottak át, amelyet most szintén visszakérnek a hívek. A türkmén
katolikusok nagyrészt lengyel és német származásúak. Idáig a fővárosban, Ashgabat
nunciatúrájának diplomáciai területén vettek részt a szentmisén illetve magánlakásokban
találkoztak. Türkmenisztánban két katolikus pap és egy diakónus tevékenykedik, egyetlen
szerzetesnő sincs jelen az országban.