Szent Benedek pápaságom nagy védőszentje – a pápa vasárnap déli Úrangyala imádsága
XVI. Benedek Castel Gandolfo-ban tölti nyári pihenőjét. Vasárnap délben a pápai villa
erkélyéről köszöntötte látogatóit. Az Úrangyala előtt mondott beszédében a vasárnapi
evangéliumhoz fűzte elmélkedését. A törvénytudó azt kérdezi Jézustól: „Mester, mit
kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?” Tudva, hogy a törvénytudó ismeri
a bibliát, az Úr arra szólítja fel, hogy válaszoljon maga a kérdésre. Az pontosan
válaszol idézve az Isten és a felebarát szeretetének kettős parancsát. Ezután a törvénytudó,
mintegy magát igazolni akarva, ezt kérdezi: ”Ki az én felebarátom?” Jézus az irgalmas
szamaritánusról szóló példabeszéddel válaszol. Nekünk kell felebarátjának lenni annak,
aki segítségre szorul. A szamaritánus felkarolja a rablók által félholtra vert ismeretlent,
miközben a pap és a levita elmegy mellette, talán azt gondolva, hogy az izraelita
előírás szerint a vér érintése megfertőzné. „A példabeszéd átalakítja mentalitásunkat
Krisztus logikája szerint, amely a szeretet logikája: Isten szeretet, és őt tisztelni
azt jelenti, hogy szolgáljuk őszinte és nagylelkű szeretettel.”E mellett az egyetemes
szabály mellett van még egy különleges egyházi követelmény. És itt a pápa idézett
Deus caritas est kezdetű első enciklikájából: „az Egyházban, amely egy család, egy
tag se szenvedjen szükséget.” A keresztény Jézustól megtanult programja: „látó szív”,
amely észre veszi, ahol szeretetre van szükség, és következetes módon cselekszik. XVI.
Benedek ezután emlékeztetett Szent Benedek liturgikus emléknapjára, amelyet a vasárnapi
liturgia kiszorított. „Ő az én pápaságom nagy védőszentje, a nyugati szerzetesség
atyja és törvényhozója.” Idézte Nagy Szent Gergelyt, aki ezt írta Benedekről: „Szent
életű ember volt…Szabályokat írt a szerzeteseknek, amelyek a saját személyében megtestesült
mestert tükrözik: csakugyan a szent nem tudta egészen másként tanítani azt, amit megélt.”
VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa védőszentjének nyilvánította Szent Benedeket.
„Bízzuk Szűz Máriára hitünk útját, különösen is a vakáció idején, hogy szívünk sose
felejtse Isten Szavát és nehézségekkel küzdő testvéreinket” - fejezte be rövid beszédét
a Szentatya. Az Úrangyala elimádkozás és az áldás után még a nagyobb nyelveken
is köszöntötte a zarándokokat és turistákat, szép vasárnapot és kellemes vakációt
kívánva.