Az Új Pápai Tanács az új evangelizálás fellendítéséhez - P. Szabó Ferenc SJ jegyzete
Már hírt adtunk arról, hogy XVI. Benedek új szentszéki szervet, Pápai Tanácsot létesített
az új evangelizálás fellendítésére. Élére Rino Fisichella érseket állította. Már
a II. Vatikáni Zsinat atyái is tudatában voltak annak, hogy a fokozódó szekularizálódás,
a terjedő ateizmus a volt keresztény („nyugati”) világban, sürgető feladattá tette
az újraevangelizálást, korszerűbb módszerekkel, szembenézve a modern világ kihívásaival.
VI. Pál Ecclesiam suam k. körlevele az egyházban, a nem katolikus keresztények között,
a világvallásokkal és a nem hívőkkel folytatandó párbeszédről meghatározó ihletet
adott a zsinati munkáknak. A zsinat kívánsága szerint VI. Pál titkárságokat hozott
létre a párbeszéd kibontakoztatására, ezek később pápai tanácsok lettek. II. János
Pál is létrehozott egy-egy Tanácsot a Kultúra és a Család evangelizálásának serkentésére.
És most XVI. Benedek az Új Evangelizálás Tanácsát állította fel. VI. Pál a zsinat
fejezésének 10. évfordulóján tette közzé igen jelentős „Evangelii nuntiandi” k. apostoli
buzdítását. A pápa, amikor meghirdette az 1974-es püspöki szinódust, ezeket mondta:
„A megváltozott társadalmi helyzet kikényszeríti tőlünk, hogy újragondoljuk módszereinket,
és minden erőnkből új utakat, új eszközöket találjunk, amelyekkel a keresztény üzenetet
elfogadhatóvá tesszük a mai ember számára. Meg kell értetnünk az emberekkel, hogy
csak az evangéliumban találnak választ kérdéseikre: csak belőle meríthetnek erőt,
hogy elkötelezzék magukat egymás javára.” Az 1974-es püspöki szinódus irányelvei szerint
az evangelizációs munkának kettős hűség a sarkköve: hűség az evangéliumi üzenethez
és hűség az emberiséghez. Az „Evangelii nuntiandi” kezdetű szinódusi buzdítás
ma is időszerű: minden bizonnyal az új Tanács is ihletet merít a dokumentumból. 1975
óta több püspöki szinódust tartottak, szaporodtak a bizottságok és a tanácsok, az
egyes világrészek főpásztorai is megvitatták az illető földrész evangelizálásának
problémáit, mindig szem előtt tartva a zsinat korszerűsödési és megújulási programját.
Közben a „keresztény” Európában, és általában a kereszténnyé vált nyugati világban
fokozódott a szekularizáció, terjedt az ateizmus. Mára már megvalósult Karl Rahner
teológus „jóslata”: a „diaszpóra-kereszténység”. Egyes európai országokban a hívő
keresztények már csak kis szigeteket alkotnak a nem hívők vagy muzulmánok tengerében.
A volt kommunista országokban már nem a harcos, politikai ateizmus hódít, hanem a
közöny, a gyakorlati materializmus: az ember egydimenziós és fogyasztó lény. Közismert,
hogy vasárnap a keresztények többsége már megy templomba, hanem a bevásárló központokba.
A felnövekvő új nemzedék nagy része nem kap vallási oktatást-nevelést a széteső családokban,
vagy az iskolákban, kivéve a katolikus iskolákat. Az új evangelizálásnak itt kellene
kezdődnie: a családban és az iskolákban. Az egyházi vezetésnek – együttműködve az
állami hatóságokkal – erre kellene figyelnie elsősorban. Továbbá a média világában
fokozottabban jelen kellene lennie a keresztényeknek: támogatni a keresztény világnézetet
terjesztő sajtót, a rádió-televízió szűkre szabott vallási-egyházi félóráit jobban,
szakszerűbben ki lehetne használni. Ehhez szakembereket kellene képezni. A magyar
katolikus rádiót lehetne fejleszteni anyagi támogatással is, hogy szakembereket tudjon
alkalmazni. Az evangelizálás modern eszközeinek használatát hiába sürgeti a pápa vagy
a római központ, most az új Pápai Tanács is, ha a helyi egyházakban késik a gyakorlati
megvalósítás. Hans Küng a világ püspökeihez intézett nyílt levelében a III. Vatikáni
Zsinat összehívását sürgeti, még pedig nagyon messze vagyunk a II. Vaticanum recepciójától
is. Szaporíthatják a zsinatokat, szinódusokat, új intézményeket, sorra jelenhetnek
meg új dokumentumok, de az igazi megújulás elsősorban minden egyes keresztény, egyháziak
és világi hívők megtérésétől függ. Mindenkinek magán kell kezdenie. Meg kell nyílnunk
az Egyházban működő Léleknek, a feltámadt Krisztus újjáteremtő Lelkének, és együttműködni
vele. Új világot, új társadalmat csak új emberek teremthetnek: az új evangelizálásnak
is csak megújult keresztények elkötelezettsége és tanúságtétele adhat lendületet.