A politika szolgálja a közjót és merítsen az erkölcsi igazságból - a pápa beszéde
a ciprusi polgári hatóságokhoz és a diplomáciai testület tagjaihoz
A szigetországnak szóló apostoli látogatása második napján, június 5-én, szombaton
XVI. Benedek pápa Nicosiában, az elnöki palotában tett látogatást Demetrisz Krisztofiasz
köztársasági elnöknél. A magánbeszélgetés végén a pápa a palota vendégkönyvébe a következő
szavakat írta angolul: „Ciprusi látogatásom alkalmával Isten áldásáért fohászkodom:
áldja meg békével és bőséggel az elnököt és a Ciprusi Köztársaság népét”.
Az
elnök egy értékes ókori amforát nyújtott át a Szentatyának, aki az ajándékot egy Krisztust
ábrázoló mozaikkal viszonozta. Ezután a pápa koszorút helyezett el III. Makariosz
érseknek a kertben felállított szobránál. Az 1977-ben elhunyt főpásztor 1950-től
haláláig állt a ciprusi ortodox egyház élén. 1960-tól pedig ő volt a ciprusi köztársaság
első elnöke. A kiváló vallási és politikai személyiség tevékenysége mély nyomott
hagyott az ország történelmi emlékezetében.
Ugyancsak az elnöki palota kertjében
került sor a pápa és a polgári hatóságok, valamint a diplomáciai testület tagjaival
való találkozásra.
A Szentatya angol nyelvű beszéde elején emlékeztetett rá,
hogy az ország most ünnepli a köztársaság alkotmányának 50. évfordulóját. Hallgatóságát
arra buzdította, hogy mind helyi, mind nemzeti vagy nemzetközi szinten kötelezzék
el magukat a közjó szolgálatában. Ha nemes hivatásukat hűségesen teljesítik, akkor
hozzájárulnak a személyek átfogó fejlődéséhez. Platón, Arisztotelész és a sztoikus
bölcsek nagy jelentőséget tulajdonítottak a személy önmegvalósításának. Ezt tekintették
az ember életcéljának, és az erkölcsös jellemben jelölték meg a hozzá vezető utat.
Számukra, valamint a nyomaikba lépő nagy iszlám és keresztény filozófusok számára,
az erények gyakorlása azt jelentette, hogy a helyes értelem szerint kell cselekedni,
törekedve az igazra, a jóra és a szépre.
Vallási távlatokban mindnyájan az
Isten által teremtett egyetlen emberi család tagjai vagyunk. Arra kaptunk meghívást,
hogy előmozdítsuk az egységet, tartós értékekre építsünk egy igazságosabb és testvéribb
világot. Benedek pápa idézte előde, II. János Pál szavait, miszerint az erkölcsi kötelességet
nem kellene külső törvényként tekinteni, hanem úgy, mint az isteni bölcsesség kifejezését,
amelynek az emberi szabadság készségesen engedelmeskedik. Ugyanis az ember legvégső
vonatkozási pontja az az abszolút valóság, amely gyakran tükröződik lelkiismeretünkben,
sürgetve bennünket az igazság, az igazságosság és a szeretet szolgálatára – mondta
a ciprusi elnöki palotában XVI. Benedek.
A pápa ennek megvalósítására három
utat javasolt. Mindenekelőtt a valós tények alapján kell felelős módon cselekedni.
A diplomaták törekedjenek az igazságtalanságok objektív feltárására, segítve ezzel
az érdekelt felek közötti kiengesztelődést.
A másik javaslat a politikai ideológiák
felszámolására vonatkozott. A XX. század tragikus tapasztalata rámutatott arra az
embertelenségre, amely az igazság és az emberi méltóság eltiprásának következményeként
nyilvánul meg. Ma is tanúi vagyunk olyan kísérleteknek, amelyek álértékeket kívánnak
előmozdítani a béke, a fejlődés, az emberi jogok ürügyén.
Végül az erkölcsi
igazság szolgálata a közéletben azt igényli, hogy szüntelen erőfeszítéssel a pozitív
törvényt a természeti törvény alapelvei szerint dolgozzák ki. Amikor a politika összhangban
áll az egész emberiség számára közös természeti törvénnyel, akkor tetteink az egyetértés,
az igazságosság és a béke légkörét teremtik meg – fejtette ki a pápa a ciprusi hatóságokhoz
és a diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédében.