A katolikusok és ortodoxok közötti béke szolgálatában – a pápa ciprusi apostoli látogatása elé

Az Osservatore Romano c. vatikáni napilap május 31-i, június 1-ji kettős számában Eleuterio Fortino prelátus, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának helyettes titkára feleleveníti a ciprusi kereszténység történetét és rámutat a pápalátogatás céljára. XVI. Benedek és II. Chrysostomos, a ciprusi ortodox egyház prímása 2007 júniusában, az érsek római látogatása alkalmával közös nyilatkozatot tett közzé. Ebben leszögezték őszinte és szilárd készségüket, hogy Jézus Krisztus akaratának megfelelően erősíteni kívánják a keresztények közötti teljes egység keresését. A két fél közös kívánsága, hogy Ciprus katolikus és ortodox hívei testvéri szeretetben és szolidaritásban éljenek, a feltámadt Krisztusba vetett közös hitből fakadóan. Támogatják továbbá a teológiai párbeszédet, amely az illetékes nemzetközi bizottság révén szembenéz azokkal a kérdésekkel, amelyek a megosztottságot okozzák. Alapvető megegyezésre van szükség, amely lehetővé teszi a teljes egységet a hitben, a szentségi életben és a lelkipásztori szolgálat gyakorlásában.

A ciprusi autokefál ortodox egyház – egy a 14 közül – apostoli eredetű. Alapítói Szent Barnabás, Szent Pál és Szent Márk voltak. A három apostol Jeruzsálemből elindulva útjuk során elérkezett Szalamisz ókori városba. Az egész szigeten áthaladva jutottak el Páfoszra, amely a római birodalom provinciájának akkori fővárosa volt. Itt Pál megtérítette Szergiusz Paulosz helytartót, ahogy ezt az Apostolok cselekedeteiben olvashatjuk (Apcsel 13,6-12). Páfosz régészeti területén található az a templom (Aghia Kiriaki Chrysopolitissa), ahová a pápa június 4-én délután érkezik meg és a ciprusi ortodox prímással együtt ökumenikus igeliturgiát vezet. A szigetország keresztényei közötti jó kapcsolatok jele, hogy az istentiszteleti helyet az ortodox egyház engedélyével 1987 óta a katolikus és anglikán hívek is használhatják, mind a helyi közösségek, mind pedig a Ciprusra érkező zarándokok.

A IV. században a kereszténység az egész szigeten elterjedt. Szalamisz püspöke, Szent Epifaniusz 315 körül született. Buzgón terjesztette a niceai hitvallást, küzdött a szektás és a tiszta hittől eltérő mozgalmak ellen. Ciprusi püspökök jelen voltak a 325-ben megtartott első niceai zsinaton. A ciprusi egyház 431-ben, az efezusi zsinaton vált autokefál egyházzá.

A szigetországot stratégiai helyzete miatt történelme során többször is idegen hódítók szállták meg: arabok, frankok, velenceiek, törökök, angolok, akik mély nyomokat hagytak a nemzet kulturális és vallási életében egyaránt.

Az arab betörések már a VII. században megkezdődtek. 688 és 695 között II. Jusztiniánusz császár a keresztény lakosságot a Dardanella szoros közelében telepítette le. Az Új Jusztiniánusz nevű város lett a ciprusi érsek székhelye. Innen ered az a szokás, hogy a ciprusi prímás címéhez tartozik napjainkig az Új Jusztiniánusz név.

Konstantinápoly török kézre jutása, 1453 után sok értelmiségi, művész, valamint kereskedő települt át Ciprus szigetére, fellendítve a térség szellemi életét – olvassuk az Osservatore Romano cikkében.

A ciprusi ortodox egyház híveinek száma 700 ezerre tehető, ami megfelel a lakosság 94%-ának. Három kisebb keresztény közösségéhez az örmény, a latin és a maronita szertartásúak tartoznak. A katolikusok, a latin szertartású maroniták a lakosság egy százalékát képviselik. Az utóbbi években nő a bevándorlók száma, főleg a Fülöp-szigetekről. Az autokefál egyház élén Chrysostomos érsek áll, aki Nicosiában székel. Az ország 8 egyházmegyére oszlik, amelyek élén metropoliták állnak.

A ciprusi egyház tevékenyen részt vesz a közel-keleti ökumenikus kezdeményezésekben, az ortodoxok egyházak közötti bizottságokban, az egyházak ökumenikus tanácsának munkájában. A katolikus egyházzal pozitívan építi kapcsolatait. Ezt bizonyítja, hogy nagylelkű fogadtatásban részesítette Páfoszban a nemzetközi vegyes bizottság 2009. október 16-a és 23-a között megtartott ülését, amely a katolikusok és ortodoxok közötti következő kulcsfontosságú kérdést tárgyalta: „Róma püspökének szerepe az egyházban, az első évezredben”.

Eleuterio Fortino prelátus, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának helyettes titkára utal arra a körlevélre, amelyet a ciprusi ortodox egyház szent szinódusa 2010. május 16-án tett közzé a pápalátogatás jelentőségéről. Ebben felszólítják híveiket, hogy küzdjék le a múlt sérelmeit. „Nem kötődhetünk a múlthoz egy olyan világban, amelyben fennáll a veszélye annak, hogy a keresztények kisebbséggé válnak. Krisztus imája, „hogy egyek legyenek”, nekünk is szól” – írja a szent szinódus.

Utalással az ország megosztottságára és a török megszállásra a ciprusi ortodox egyház vezetői biztosítják híveiket, hogy a pápa elé tárják a templomok megszentségtelenítésének témáját. A megszálló hatóságok ugyanis megtiltják, hogy a keresztények az ország északi, török kézben lévő területein használják templomaikat, megőrizzék állagukat.

Egyházaink az igazságosságban és a szolidaritásban megvalósuló megbékélést kívánják szolgálni – írják a ciprusi szent szinódus főpásztorai XVI. Benedek apostoli látogatására készülve.