Magyar figyelő: „Soli Deo gloria!” – P. Szabó Ferenc SJ jegyzete

Ezekkel a szavakkal fejezte be szombaton délelőtt parlamenti beszédét Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök, amikor válaszolt a kormányprogram vitája során elhangzott kritikákra, és egyben újra világosan megfogalmazta a Nemzeti Együttműködés Programját, mielőtt szavazásra és eskütételére került volna sor. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kétharmados többség milliói és a nemzet javát akarja szolgálni. Az alázat és a szolgálat evangéliumi szellemét éreztük kicsengeni e történelmi beszédből. Annakidején Jézus figyelmeztette apostolait és általuk az apostolutódokat, de minden tekintélyt viselőt a társadalmi-politikai életben, hogy nem hatalmat gyakorolni, nem uralkodni, hanem a köz javát keresni és szolgálni hivatottak. Erre a Mester maga adott példát, amikor megmosta apostolai lábát, és szeretetből életét adta testvéreiért és ellenségeiért. Az igazi demokrácia helyreállításáról van szó, amely – Bergson szavaival – evangéliumi eredetű.
A FIDESZ és a KDNP kétharmados győzelmére hivatkozva az új parlament és kormány megkezdheti a „forradalmi”, radikális változtatásokat: a gazdaság talpra állítását, a közbiztonság megerősítését, az egészségügy megmentését, a szociális biztonság megteremtését és a demokratikus értékek helyreállítását. Emlékezünk, hogy a Magyar Püspöki Kar választások előtt kiadott és virágvasárnap felolvasott körlevelében ezeket kötötte a választók lelkére: „Mi, katolikus keresztények csak olyan pártot támogathatunk, amelyik értékeli és támogatja a családot, segíti az oktatás-nevelés helyreállítását, értékeli a becsületes munkát és támogatja a munkahelyeket. Olyan pártot, amelyik kész felszámolni az általános korrupciót, megvédi az ártatlanokat és bünteti a bűnösöket, amely visszaállítja a közbiztonságot, rendet tesz az egészségügyben, és amelyik nem diszkriminálja anyagilag azokat a szülőket, akik gyermekeiket egyházi iskolába járatják.” Látjuk, hogy a keresztények ezt a programot választották, és velük a megújulást vágyó állampolgárok sokasága. Remélhetőleg a választási ígéretek és programok valóra is válnak az új kormány és az egész magyar közösség összefogásával.
Végül emlékeztetek XVI. Benedek „Caritas in veritate” kezdetű körlevelére (76-77. pontok): „Nincs teljes körű fejlődés és egyetemes közjó olyan személyek nélkül, akik a lelki és erkölcsi javakat a lélek és a test egységében szemlélik. (…) Minden megismerésben és minden cselekedetben, amelyet a szeretet indít, valami ’többletet’ él meg az emberi lélek, amely nagyon hasonlít valamiféle kapott ajándékra, valami magasztosra, és úgy érezzük, ehhez emeltettünk fel. Az ember és a népek fejlődése is hasonló magaslaton áll, ha azt a szellemi dimenzióját szemléljük, amelynek szükségszerűen jellemeznie kell a fejlődést, hogy az hiteles lehessen. Ehhez új szemet és új szívet követel, olyat, amely képes arra, hogy túltegye magát az emberi történések materialista szemléletén, és a fejlődésben valami olyan ’ezen túlit’ lásson meg, amit a technika nem adhat. Ezen az úton válik lehetővé annak a teljes körű fejlődésnek a folytatása, amelynek tájékozódási pontja az igazságban megmutatkozó szeretet ösztönző ereje.”