2010-05-28 16:53:37

„Olyan mindenki által elfogadott normarendszert kell kiépíteni, amely figyelembe veszi mind a bevándorlók, mind a befogadók jogait és kötelességeit” – mondta XVI. Benedek az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának plenáris üléséhez


„Az elvándorlók körében végzett lelkipásztori tevékenység ma, az államok és a nemzetközi szervek közös felelősségének tükrében” – ez volt a témája a vatikáni dikasztérium közgyűlésének. Az emberi mobilitás már évek óta nemzetközi egyezmények tárgya. Ezek célja, hogy biztosítsák az alapvető emberi jogokat, továbbá küzdjenek a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az intolerancia ellen. Ezek az okmányok a nemzetek fölötti védelem alapelveit, valamint gyakorlati irányelveket foglalnak magukba. Olyan közös normarendszer kidolgozására kell törekedni, amely figyelembe veszi mind a bevándorlók, mind a befogadó közösség jogait és kötelességeit, szem előtt tartva mindenekelőtt az Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy méltóságát. A jogok megszerzése természetesen együtt jár a kötelességek elfogadásával. Ezek a jogok és kötelességek nem önkényesek, hanem magából az emberi természetből fakadnak, tehát egyetemesek, sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek – utalt a pápa előde, Boldog XXIII. János „Pacem in terris” k. enciklikájára.

Az államok és nemzetközi szervek felelőssége érinti a népek egész családját, igényelve az egyes kérdésekben leginkább érdekelt kormányok és hatóságok egyetértését. A pápa arra mutatott rá, hogy a természet, a kultúra, a művészetek, a tudomány és a technika javaihoz való hozzáférést mindenki számára biztosítani kell. Az olyan nemzeti és nemzetközi határozatok, amelyek az egyetemes jót mozdítják elő, találjanak fogadtatásra helyi szinten és éreztessék hatásukat a mindennapi életben.

Nemzeti és nemzetközi szinten, mindazok a döntések, amelyek a közjót és a személy tiszteletét szolgálják, reményre bátorítanak. Olyan világrend megvalósítására ösztönöznek, amely a békén, a testvériségen, az együttműködésen alapul a nemzetközi intézmények jelenlegi válsága ellenére. A föld egyes részein partikuláris, részérdekek jelentkezésének lehetünk tanúi, de az is igaz, hogy sok helyen nem valósult még meg a közös felelősségvállalás. A népek közötti együttélést szabályozzák közösen elfogadott irányelvek mind a befogadást, mind az integrációt illetően. Támogassák a családegyesítéshez való jogot, a menedékjogot, egyensúlyozva a szükséges korlátozó intézkedéseket, valamint szembeszállva az emberkereskedelem elítélendő jelenségével.

A személy alapvető jogai alkothatják a nemzeti és nemzetközi intézmények közös felelősségének központi magvát. A Szentatya utalt „Caritas in veritate” k. enciklikájára, amelyben felhívást intézett az államokhoz, hogy mozdítsák elő a család egységét célzó politikákat. Társadalmaink jövője a népek közötti kapcsolatokon, a kultúrák közötti párbeszéden nyugszik, tiszteletben tartva mindenki identitását és a jogos különbözőségeket. Ebben az összefüggésben a család továbbra is megőrzi alapvető szerepét. Ezért az egyház nem pusztán az elvándorló személye, hanem családja érdekében is folytatja elkötelezettségét – fejtette ki beszédében a pápa. A plenáris ülés tagjaira végül Mária anyai oltalmát kérte, majd felidézte Boldog Giovanni Battista Scalabrini, az elvándorlók védőszentje alakját, akinek június elsején ünnepeljük mennyei születése 105. évfordulóját.








All the contents on this site are copyrighted ©.