Tízéves „A boldogabb családokért!” körlevél – P. Szabó Ferenc SJ könyvismertetése
Értékes gyűjtőkötet
jelent meg a napokban az Új Ember kiadónál: Tízéves A boldogabb családokért!
körlevél. Tanulmányok a Magyar Püspöki Konferencia közlevele megjelenésének tizedik
évfordulóján. (276 oldal, 1800 Ft.) Tíz szakember tanulmányát olvashatjuk a kötetben,
a Függelékben pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999-es körlevelét, amely
a híveknek és miden jóakaratú embernek szólt. Bíró László püspök, a MKPK családreferense,
akinek meghatározó része volt az elmúlt évtizedben kibontakozó családbarát mozgalom:
egyházi és társadalmi szervezetek, egyének és intézmények ihletésében, továbbá a
Magyar Katolikus Családegyesület irányításában, azt javasolta, hogy 2009 novemberében
Máriabesnyőn, a XVI. Családkongresszuson összegezzék az elmúlt évtized eredményeit.
Az előadók tanulmányait teszi közzé a kérdéses kötet. Bíró László püspök
első tanulmánya („Lehetőségek és kihívások”) hangsúlyozza: nemcsak ünnepelni és emlékezni
akartak, hanem szembesülni azzal, ami tíz évvel korábban mi íródott a körlevélben
és azóta mi történt, hogy felmérjék a magyar társadalom és az egyház mai helyzetét.
Ismeretes, hogy a család a nyugati világban válságban van; ismét minden jóakaratú
emberhez fordulnak a társadalom egyik legfontosabb intézménye, a család és a házasság
érdekében. A család jogait a Szentszék által kiadott Családjogi Charta már 1983-ban
összefoglalta; jelenleg a legsürgősebb feladat az abban foglalt jogok érvényre juttatása.
Ilyenek: hogy a szülők maguk határozhassák meg gyermekeik számát, és hogy megválaszthassák
gyermekeik oktatásának-nevelésének módját; hogy érvényre jusson a gyermek joga, hogy
biztonságos, állandó otthonban éljen stb. Dea házasság és a család gondja nemcsak
gazdasági és politikai kérdés, hanem erkölcsi is, és a kegyelmi erőforrás biztosítását
is feltételezi. Nagyon sürgető és átfogó feladat az egyház családbaráttá tétele. „Helyezzük
az egész pasztoráció középpontjába a családot!” - hangsúlyozza még Bíró püspök. A
gyűjtőkötetből kiemelünk néhány írást. Lukács László piarista átfogó és elmélyült
tanulmánya („A boldogabb családokért! körlevélről – tíz év után”) a II. vatikáni zsinat
tanítása távlatában antropológiai és teológiai szempontokból vizsgálja a házasság
és a család mivoltát, felméri a zsinat utáni teológiai fejlődést, leírja a házasság-
és családfogalom szociális, kulturális, etikai területeken tapasztalható negatív
változásait, végül kitér a mai lelkipásztori feladatokra. – Nyéki Kálmán szempontokat
ad a házasság teológiájának mai irányaihoz és néhány aktuális családban előforduló
bioetikai kérdéshez. – Farkas Péter, szociológus, aki a kötet összeállításában
jelentős szerepet játszott, a keresztény szemléletű családpolitikai hazai lehetőségeit
vázolja.- Vukovich Gabriella statisztikai adatokkal, táblázatokkal illusztrálja
Magyarország megdöbbentően válságos demográfiai helyzetét. „Nincs Európában, de az
egész mai világban még egy ország, amely hozzánk hasonlóan hosszú népességcsökkenést
tudna maga mögött. Magyarország lakossága 1981 óta csökken, a születések száma immár
28. éve alacsonyabb, mint a halálozások száma. (…) A termékenység csökkenése általános
jelenség Európában, a többi európai országgal összehasonlítva azonban Magyarország
az alacsony termékenységű és – tegyük hozzá – a legmagasabb halandóságú országok közé
tartozik.”- Skrabski Árpád és Kopp Mária (házaspár) azt mutatja meg szakszerű
felmérésekkel és elemzésekkel, hogy milyen szerepe van a családnak a személyiség fejlődésében. XVI.
Benedek „Caritas in Veritate” k. enciklikájában arra buzdít, hogy a jogalkotók, a
gazdasági szakemberek és politikusok, az egészségügy és az oktatás munkásai szívből
törekedjenek a közjóra és a test és lélek egységeként értelmezett ember lelki és erkölcsi
jólétének biztosítására. A most ismertetett gyűjtőkötet is – remélhetőleg – hozzájárul
a magyar családok javának, boldogulásának előmozdításához.