„Fatima prófétai küldetése még nem ért véget. Isten hatalma a leghidegebb szíveket is lángra lobbanthatja” – mondta csütörtök délelőtti homíliájában a pápa

Május 13-án, a Fatimai Szűzanya liturgikus emléknapján a pápa fél millió hívő számára mutatta be az ünnepélyes szentmisét a világhírű portugáliai kegyhelyen, a Fatimai Szűzanyának szentelt bazilika előtti hatalmas téren. Homíliájában hangsúlyozta: Mária felhívása a megtérésre és a bűnbánatra ma is rendkívül sürgető és időszerű. Reményünk Jézus irgalmas szeretetében van, mutatott rá a pápa, hangsúlyozva, hogy Isten a legszomorúbb szívekben is felébresztheti a szeretet lángját.
A Szentatyával összesen 1422 bíboros, püspök és pap koncelebrált, közöttük Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, José Saraiva Martins portugál bíboros, a Szentté avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa, Antonio Maria Rouca Varela madridi bíboros érsek, Joseph Zen Ze-Kiun bíboros, Hong Kong nyugalmazott érseke. Sok főpásztor érkezett portugál nyelvű afrikai országokból is. A Szűzanya csodálatos és a lelkeket mélyen megérintő kegyszobrát, virágokkal díszített párnán a portugál fegyveres erők tagjai vitték körbe vállukon a bazilika előtti téren. A hideg, esős időjárás ellenére Portugália különböző részeiből és Európa számos országából mintegy 500 ezer hívő gyűlt a zarándok pápa köré, aki lerótta tiszteletét a Fatimai Szűz előtt. A szertartáson jelen volt Cavaco Silva köztársasági elnök is.

Homíliájában XVI. Benedek kifejtette zarándoklatának okait: azért jött el Fatimába, hogy imádkozzon Máriával együtt a szenvedő emberiségért, hogy a Szűzanya oltalmába ajánlja Jézus iránti szeretetét, az egyház és a papok szeretetét a papságnak szentelt év végéhez közeledve, illetve hogy Mária anyai pártfogására bízza a papokat és az Istennek szentelt személyeket. A kis pásztorok Jézusban szerettek bele Istenbe Szűz Mária jelenéseinek köszönhetően. Ez azonban nem pusztán a 93 évvel ezelőtt történt esemény kiváltsága, hanem Isten bárhol ma is megérinthet bennünket, belső látásunk révén. Reményünknek valós alapja van, olyan eseményre épül, amely beleilleszkedik a történelembe és egyben túlszárnyalja azt: ez pedig a názáreti Jézus. Az Istenbe vetett hit a soha nem csalatkozó reménység távlatait nyitja meg az ember előtt. Megmutatja azt a szilárd alapot, amelyre félelem nélkül építhetjük életünket. Azt kéri, hogy teljesen hagyatkozzunk arra a Szeretetre, amely fenntartja a világot.
Mária megnyitotta a kis pásztorok szívét az egyetemes szeretetre – mondta a pápa, felidézve Boldog Ferenc és Boldog Jácinta alakját. Csak a testvéri szeretet révén építhetjük a szeretet és a béke civilizációját. Fatima nem egy befejezett történelmi esemény, hanem kihívás a mai nemzedék számára is. Áldott anyánk lejött az égből, hogy a benne bízók szívébe beültesse az Isten iránti lángoló szeretetet, lejött ahhoz az emberi családhoz, amely feláldozza legszentebb kötelékeit a nemzetiség, a faj, az ideológia, a csoport, az egyén kicsinyes önzésének oltárán. A pásztorgyermekek csak hárman voltak, de életpéldájuk az egész földön megsokszorozódott. Bárcsak az elkövetkező hét év, amely a jelenések centenáriumát előzi meg, siettetné Mária Szeplőtelen Szívének megjövendölt győzelmét a Szentháromság dicsőségére.
Az ünnepélyes szentmise végén a pápa megáldotta a betegeket és a remény szavaival fordult hozzájuk. Szenvedésük nem hiábavaló, ha azt Krisztussal együtt élik meg, testvéreik üdvösségére. Krisztus mindnyájunkat arra hívott meg, hogy kövessük őt, vállunkra véve keresztjét. A világ üdvössége Krisztus szenvedése és Keresztje révén valósul meg. Ha lélekben Keresztjével egyesülünk, megértjük a szenvedés üdvözítő értékét. Megtaláljuk benne a belső békét, sőt még a lelki örömöt is – mondta XVI. Benedek, majd a nagy világnyelveken köszöntötte a zarándokokat.
Fatimában, ahol Szűz Mária anyai szeretetének kitörölhetetlen jelét hagyta, oltalmába ajánlott mindenkit, különösen a szenvedőket, majd áldását adta a fél milliós hívőseregre.
A szertartásnak szimbolikus természeti jelenség nyújtott hátteret: megjelentek a nap gyengéd sugarai, és egy hatalmas szivárvány kötötte össze az eget és a földet. Olyan volt, mintha Mária emlékeztetni kívánta volna a híveket az Isten és az emberiség közötti örök szövetségre.
A szentmise után XVI. Benedek a fatimai kegyhely bazilikájában lerótta tiszteletét a három látnok, Boldog Ferenc és Boldog Jácinta, valamint Lúcia nővér sírja előtt. Itt emlékezünk meg Kondor Lajos verbita atyáról, a boldoggá- illetve szentté avatási eljárás vice-posztulátoráról, aki tavaly október 28-án adta vissza lelkét a Teremtőnek, és aki több mint 50 éven át hirdette fáradhatatlanul a Fatimai Szűz üzenetét.