„A kitartó hűség a szeretet neve” – mondta a Szentatya a szerda esti
vesperáson Fatimában
XVI. Benedek portugáliai apostoli látogatásának második estéjén Fatimában, helyi idő
szerint délután 6 órakor vesperást tartott a Szentháromság-templomban a helyi egyház
papjaival, szerzeteseivel, szeminaristáival és diakónusaival együtt, majd a Papság
éve alkalmából létrejött találkozón Mária Szeplőtelen Szívének szentelte és oltalmába
ajánlotta az egyház minden papját. A Szentatya az esti vesperáson arra buzdította
az egyház tagjait, hogy ismerjék fel: „Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy Máriával
együtt és Máriához hasonlóan az Egyház alázatos és egyszerű jelei legyünk”. Minden
keresztény, de különösen az Istennek szentelt személyek érezzék legfontosabb aggodalmuknak
a hivatásukhoz való hűséget és becsületességet ahhoz a tanítványhoz hasonlóan, aki
az Urat kívánja követni. Ehhez szorosan hozzáfonódik a Krisztussal való belső és mély
kapcsolat megteremtése az imán keresztül, hogy az Krisztus szeretetének erős és intenzív
megtapasztalásává formálódjon. Így válhat Krisztus szeretete a papok és a megszentelt
személyek által mindenki számára láthatóvá. A mai világnak nagyon nagy szükség van
napjainkban e szeretet megnyilvánulására a tanúságtétel által – hangsúlyozta a pápa.
Az egyház egyik feladata az emberek megsegítése annak érdekében, hogy megismerjék
Istent és végtelen szeretetét. Vianney Szent János, az arsi szent plébános fogalmazta
meg: ha embertársainkat nem szeretjük, akkor Krisztust sem tudjuk szeretni. A pápa
végül bátorságra és bizalomra buzdította a jelenlévőket, melyek szükségesek a hivatáshoz
való örök hűség megtartásához. A Szentatya az esti vesperást követően Mária Szeplőtelen
Szívének szentelte a papokat és oltalmába ajánlotta őket. Azért imádkozott, hogy az
Egyház meg tudjon újulni szent papjai által, akikre az Úr kiárasztja kegyelmét. Mária
közbenjárását kérte azért, hogy a papokat hivatásukban sose tántorítsák el és gyengítsék
meg a világ csábításai, az önszeretet és a gonosztól származó dolgok. Majd így fohászkodott
Máriához: „A legmélyebbre ható módon szeretnénk befogadni Téged szívünkbe, emberi
és papi létünkbe most és mindörökké” – kérte imájában a Szentatya.