Nagy várakozás előzi meg XVI. Benedek portugáliai apostoli látogatását
Május 11-én, kedden délelőtt helyi idő szerint 11 órakor érkezik meg a pápa a portugál
fővárosba, amelyen kívül még felkeresi Fatimát és Porto városát. XV. Olaszországon
kívüli utazásának csúcspontja lesz az az ünnepélyes szentmise, amellyel a két kis
látnok, Ferenc és Jácinta boldoggá avatásának 10. évfordulójára emlékeznek.
Rádiónk
kiküldött munkatársunk arról tudósít: „Portugália készen áll arra, hogy fogadja –
a helyi sajtó szerint Fatima „harmadik pápáját”, VI. Pál és II. János Pál után”. Lisszabonban
hatalmas világoskék hirdetőtáblákon a Szentatya fényképe mellett ez olvasható: „Köszönjük
XVI. Benedek”. A tömegtájékoztatási eszközök, miközben visszhangozzák a lakosság félelmét,
hogy a görögországi gazdasági-pénzügyi válság magával ránthatja Portugáliát is, nagy
teret szentelnek a pápalátogatásnak. Sok, magát agnosztikusnak vagy ateistának nevező
értelmiségi is nagyra értékeli a pápa spirituális, erkölcsi és intellektuális tekintélyét,
megvédik az utóbbi hónapok támadásaitól. XVI. Benedek olyan országgal találkozik,
amelyet szintén erőteljesen kikezdett a szekularizáció. A lakosság 88%-a vallja magát
katolikusnak, a gyakorlók száma azonban mindössze 20 %.
A válás és az abortusz
legalizálása után a szocialista Socrates kormány igent mondott az azonos neműek házasságára
is. A törvényt Cavacao Silva köztársasági elnök állította meg, mivel sérti az ország
alkotmányát. A pápalátogatás alkalmából a kormány egynapos munkaszüneti napot hirdetett
meg a közalkalmazottaknak Lisszabonban, május 13-a pedig ünnep az egész országban.
XVI. Benedek portugáliai látogatása főleg máriás jellegű lesz, a két kis pásztorgyermek
boldoggá avatásának 10. évfordulóján. Unokatestvérükkel, a későbbi Lúcia nővérrel
együtt Boldog Ferenc és Jácinta voltak Mária 1917-es jelenéseinek első tanúi. Fatimához,
az ország vallási szívéhez kapcsolódnak az ún. „harmadik titok” eseményei, amelyekkel
Joseph Ratzinger már bíborosként személyesen foglalkozott. Teológiai kommentárja a
legmagasabb csúcsa mindannak, amit a témával kapcsolatosan írtak – állapította meg
José Policarpo bíboros, lisszaboni pátriárka. A világhírű Mária-kegyhelyre érkezve
XVI. Benedek emlékeztet majd arra a merényletre, amelyet előde, II. János Pál, éppen
a Fatimai Szűzanya liturgikus emléknapján szenvedett el a Szent Péter téren 1981-ben.
José Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa
rádiónknak adott interjújában rámutatott arra a szoros kapcsolatra, amely Joseph Ratzingert
Fatimához fűzi. A bíboros felidézte Jácinta és Ferenc boldoggá avatásának szertartását,
amelyre Fatimában került sor 2000. május 13-án. II. János Pál kíséretében személyesen
meggyőződhetett arról, hogy a szertartás milyen fontos volt Wojtyła pápának. A két
kis látnokot az oltár dicsőségére emelte, hogy világosságot hozzanak korunk embere,
főleg a gyermekek életébe. Többször is kifejtette, hogy a Fatimai Szűzanya mentette
meg életét és térítette el az életére törő golyót. Azért rendelkezett úgy, hogy a
merénylő golyót illesszék be a covai Fehér Hölgyként is tisztelt Szűzanya kegyszobor
koronájába.
Arra a kérdésre, hogy van-e egyfajta „negyedik” titok, Saraiva
Martins bíboros így válaszolt:
„Beszélnek erről a negyedik titokról, amely
szerintem nem létezik. Semmilyen valós alapja nincs. A harmadik rész a fatimai titok
üzenetének utolsó része”. A harmadik látnokra, Lúcia karmelita nővérre emlékezve Saraiva
Martins bíboros megállapította, hogy maga volt az evangéliumi egyszerűség. Intelligenciája
és gyakorlati érzéke miatt megtették a coimbrai kolostor gazdasági felelősévé. Amikor
a klauzúrás karmelita szerzetesnők egy új kolostort akartak felépíteni, éppen őt küldték
el, hogy beszéljen az építészmérnökökkel. A szentek egyben mindig gyakorlati, reálisan
gondolkodó, konkrét emberek.
Végül hozzátette: a legtöbb portugál számára
teljesen természetes a Fatimai Szűzanya iránti tisztelet és szeretet, amelyet már
gyermekkorban megtanulnak a pásztorgyermekek tiszteletével együtt.