Lezárult a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülése

Az intézmény elnökének sajtótájékoztatójával ért véget az április 30. és május 4. közötti vatikáni tanácskozás. Szerdán fél egykor Mary Ann Glendon, a Harvard Egyetem jogprofesszora, az akadémia vezetője a Vatikáni Sajtóteremben foglalta össze a „Válság a globális gazdaságban. Az út újratervezése” témáról tartott plenáris ülés eredményeit.

A megbeszélések során a gazdasági válság aktuális problémáit vizsgálták meg, érintve a görögországi helyzetet is. A neves vendégelőadók között a Ferrari és a Fiat elnöke (Luca Cordero di Montezemolo) kiemelte, hogy a javak valós előállításán alapuló gazdaságtól eltolódás történt egy olyan gazdaság felé, amelyet a kapzsiság vezette spekulációs tevékenységek határoznak meg. A gazdasági rendszer törékenysége részben annak a következménye, hogy túlságosan is a spekulatív pénzügyi tevékenységekre alapoztak. Más előadók az emberi kapcsolatok elanyagiasodásának veszélyeire hívták fel a figyelmet. Így az emberi tevékenységek még a családban is pusztán kereskedelmi dimenzióra szűkülnek le. Az üzleti vállalkozások ilyen fajta felfogása is veszélyes, amelyben a cég többé már nem személyek társulása, hanem árucikké válik. A társadalmi rend elanyagiasodott megközelítése nemcsak leszűkíti a személyről alkotott képet, de instabilitást teremt a gazdaságban is.

A plenáris ülésen foglalkoztak továbbá a gazdasági válság szegényeket érintő következményeivel is. Az akadémia több tagja is érintette a legszegényebbek szenvedéseit. Felhívták a figyelmet: első alkalommal fordul elő a világon, hogy hamarosan egy milliárd éhező ember lesz közöttünk. Ha összehasonlítjuk a pénzügyi szektornak nyújtott kisegítő támogatásokat (bailout) az alapvető élelmezéshez szükséges összeggel, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy ez a válság jelentősen elfordult a fejlődés sürgető kérdéseitől. Az akadémia tagjai hangsúlyozták, hogy az alapvető szükségletek megteremtése különösen a gyermekek számára jelentős hozzájárulást jelent a gazdasági termelékenységhez. A pénzügyi eszközök reformja nem szabad, hogy elváljon az alapvető fejlődésre irányuló politikától és a humántőkébe való befektetéstől, mint az élelmezés, az egészségügy és az alapvető oktatás.

Az idei plenáris ülésen részt vettek szakértők az Európai Központi Banktól, jelen volt az Olasz Nemzeti Bank és a IOR vatikáni pénzintézet elnöke, a Német Nemzeti Bank korábbi elnöke és Mexikó volt gazdasági minisztere. Megvitatták azokat a gazdasági kihívásokat, amelyekkel jelenleg szembe kell nézni. Áttekintették továbbá a Caritas in veritate k. enciklikában a nemzetközi pénzügyek szabályozására vonatkozó alapelveket és konkrét intézkedésekre tettek javaslatokat, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a pénzügyi eszközök terén és elkerüljék a tőkeinjekciókból (bailout) származó erkölcsi kockázatokat. A görögországi pénzügyi válsággal kapcsolatban a szakértők megállapították, hogy új európai struktúrákra van szükség. Nem zárták ki egy új egyezmény lehetőségét sem, amely jobban biztosítaná a közös valuta alapjait.

A Pápai Társadalomtudományi Akadémiát II. János Pál hozta létre 1994-ben. Az intézmény irányelveit a lengyel pápa Centesimus Annus k. 1991-ben kiadott enciklikája határozza meg, amely a társadalmi rend kérdéseivel foglalkozik; valamint XVI. Benedek Deus caritas est (2006) és Caritas in Veritate (2009) k. enciklikája.