Belgium főpásztorai ad limina látogatáson a pápánál – összefoglaló
a helyi egyház történetéről
Belgium, vagyis hivatalos nevén a Belga Királyság valamivel több, mint 10,5 milliónyi
lakosából a 2007-es egyházi statisztikai évkönyv szerint mintegy 73% a katolikus vallású
és 23% az egyéb, melyből számottevő a muzulmán. Ehhez kapcsolódóan kiemelendő, hogy
az európai országok közül Belgiumban alakulhatott meg elsőként a muzulmánok végrehajtói
tanácsa, melyet a belga kormány véleményező szereppel ruházott fel.
A belga
helyi egyház története egészen a IV. századig nyúlik vissza, amikor a kereszténység
első szereplői, evangelizálói megjelentek a területen. Leginkább a kisebb városokban
terjedt gyorsan a vallás, mely az első egyházmegyék korai megalakulásához vezetett.
A VII. századtól, vagyis a germán törzsek erőteljes terjeszkedését követően
a kereszténység minden társadalmi rétegben egyre jelentősebben terjedt, mely nagyban
volt köszönhető a skót, ír és angolszász szerzetesek evangelizációs munkájának. Kolostoraik
gazdasági, kulturális és stratégiai központokká váltak, melyek körül a mai Belgium
nagyobb városai is kialakultak, így Gent, Mons vagy Mechelen stb. Az első ezredforduló
idején, II. Szilveszter pápasága alatt a helyi egyház virágkorát élte, melyet jól
bizonyít, hogy a korban számos templom, kolostor épült vagy az, hogy az I. keresztes
hadjárat vezetője, a híres középkori flamand lovag Bouillon Gottfried volt.
A
XIII. századtól jól ismert, hogy a városok kialakulásával több új szerzetes rend is
született (köztük a prédikátor vagy kolduló rendek), mely a mai Belgium területén
is egy újabb korszak kezdetét jelentette. Ekkor alakultak ki és terjedtek el az ún.
„beginázs”-ok, vagyis az olyan hajadonokból és özvegyekből álló női közösségek, melynek
tagjai az általuk választott vezetőnek (magistra) szüzességi, szegénységi és engedelmességi
fogadalmat tettek és életüket a munkának valamint az imának szentelték.
A
XV. században újabb jelentős korszakot élt meg a helyi egyház, mely a „Devotio Moderna”
keresztény lelkiségi irányzat elterjedésének köszönhető.
Ma a belga egyház
nyolc egyházmegyére és egy tábori püspökségre oszlik fel. A Belga Püspöki Konferencia
elnöke André-Mutien Joseph Léonard bíboros, Malines-Brüsszel érseke.