A pápa háláját fejezte ki mindazoknak, akik a nagy nehézségek ellenére bátran és kitartóan követelték az igazságot – szentszéki közlemény a Krisztus Legionáriusai Kongregációról

Május elsején délután a Szentszék a következő hétpontos közleményt bocsátotta ki arról az összejövetelről, amelyet a kongregációnál lezajlott apostoli vizitáció befejeződése alkalmából tartottak.

1. Április 30-án és május elsején a bíboros államtitkár (Tarcisio Bertone) elnökletével a Vatikánban összejövetelre került sor azzal az öt püspökkel, akik (a pápa megbízásából) apostoli vizitációt végeztek a Krisztus Legionáriusai Kongregációnál. (A következő öt főpásztorról van szó: a spanyol Ricardo Blázquez, Valladolid érseke, az Egyesült Államokbeli Charles J. Chaput kapucinus, denveri érsek, a chilei Ricardo Ezzati Andrello szalézi, Concepción érseke, az olasz Giuseppe Versaldi, Alessandria püspöke, valamint a mexikói Ricardo Watty Urquidi, a Szentlélek Misszionáriusai kongregáció tagja, tepici püspök). Az összejövetelen részt vettek a Hittani Kongregáció, valamint a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregáció prefektusai (William J. Levada és Franc Rodé bíboros), továbbá az Államtitkárság Általános Ügyek részlegének helyettes államtitkára (Fernando Filoni érsek). Az egyik ülés a Szentatya jelenlétében zajlott, akinek a vizitátorok bemutatták az előzőleg már felterjesztett jelentéseik szintézisét.

A vizitáció során (a főpásztorok) személyesen több mint ezer legionáriussal találkoztak és több száz írásbeli tanúságételt vettek fontolóra. A vizitátorok felkeresték a kongregáció által vezetett csaknem mindegyik központot, valamint számos apostoli művüket. Meghallgatták sok megyéspüspök véleményét, vagy elolvasták írásos jelentésüket azokban az országokban, amelyekben a kongregáció működik. Bár ez nem volt a vizitáció tárgya, az (apostoli) vizitátorok találkoztak a „Regnum Christi” mozgalom számos tagjával is, főleg Istennek szentelt férfiakkal és nőkkel. Jelentős mennyiségű levelet kaptak a mozgalom elkötelezett világi híveitől és a mozgalomhoz csatlakozók hozzátartozóitól is.

Az öt vizitátor beszámolt mind a kongregáció mind az egyes szerzetesek irányukban tanúsított őszinte fogadtatásáról és a tényleges együttműködés szelleméről. Bár a vizitátorok egymástól függetlenül végezték munkájukat, nagymértékben egyező kiértékelésre és végkövetkeztetésre jutottak. Arról számoltak be, hogy nagyszámú példamutató, becsületes, tehetséges szerzetessel, közöttük sok fiatallal találkoztak, akik hiteles buzgósággal keresik Krisztust és egész létüket Isten országa terjesztésének szentelik.

2. Az apostoli vizitáció megállapította, hogy P. Marcial Maciel Degollado viselkedése komoly következményekkel járt a Légió életében és struktúrájában, olyannyira, hogy szükségessé vált egy alapos revízió folyamata.

P. Maciel rendkívül súlyos és objektíve erkölcstelen magatartása, amelyeket kétségbevonhatatlan tanúságtételek igazoltak, és amelyek olykor kimerítik a bűntény fogalmát, minden gátlástól és hiteles vallási érzülettől mentes életre vallanak. A legionáriusok nagy része számára teljesen ismeretlen volt P. Maciel életének ez az oldala, főleg az általa kiépített kapcsolatrendszernek köszönhetően. Ügyesen teremtett magának alibiket, elnyerte az emberek bizalmát, környezete hallgatását és megerősítette karizmatikus rendalapítói szerepét.

Sajnálatos módon gyakran meghazudtolta és eltávolította azokat, akik kételkedtek egyenes magatartásában, valamint az a hibás meggyőződése, hogy mindezek ne csorbítsák a Légió jó művét, olyan védelmi mechanizmust teremtettek körülötte, amelynek következtében (P. Maciel) hosszú időn át támadhatatlan volt. Ennek következtében nagyon nehéz volt megismerni valódi életét.

3. A legionáriusok nagy többségének őszinte buzgalma, amely a kongregáció központjainak és számos, nem kevesek által nagyra becsült művének vizitációja során is világossá vált, sokakat a múltban arra késztetett, hogy a vádakat, amelyek egyre szaporodtak és egyre több helyről érkeztek, pusztán rágalomnak tekintsék. Ezért az alapító körüli igazság felfedezése és megismerése a Légió tagjaiban meglepetést, döbbenetet és mély fájdalmat okozott, amelyet a vizitátorok világosan aláhúztak.

4. Az apostoli vizitáció eredményeiből világosan kitűnik többek között, hogy:

a) szükség van a Krisztus Legionáriusai Kongregáció karizmájának újbóli meghatározására, megőrizve valódi lényegét, a „militia Christi”-it, amely az egyház apostoli és missziós tevékenységét jellemzi, és amely nem azonosítja önmagát a mindenáron való hatékonysággal,

b) szükség van a tekintély gyakorlatának felülvizsgálatára, amelynek kapcsolódnia kell az igazsághoz, tiszteletben tartva a lelkiismeretet és az evangélium fényében hiteles egyházi szolgálatként kell kibontakoznia,

c) szükség van a fiatalok lelkesedésének, a missziós buzgóságnak, az apostoli dinamizmusnak a megőrzésére a megfelelő képzés révén. Az alapító miatti csalódás megkérdőjelezheti Krisztus Legionáriusai hivatását és azt az alapvető karizmát, amely a kongregáció sajátja.

5. A Szentatya biztosítani kívánja az összes legionáriust és a „Regnum Christi” mozgalom tagjait, hogy nem maradnak egyedül: az egyház szilárd elhatározása, hogy elkísérje és segítse őket a rájuk váró megtisztulásban. Ezzel együtt jár az az őszinte szembesülés mindazokkal, akik a Légión belül és azon kívül szexuális visszaélés és az alapító által kiépített hatalmi rendszer áldozatai voltak: most a Szentatya gondolatban és imáiban feléjük fordul, valamint háláját fejezi ki mindazoknak, akik a nagy nehézségek ellenére bátran és kitartóan követelték az igazságot.

6. A Szentatya, miközben köszönetet mond a vizitátoroknak az általuk nagy szakértelemmel, nagylelkűen és mély lelkipásztori érzékenységgel folytatott kényes természetű munkáért, a közeljövőben megjelöli a kongregáció megújulásának módozatait, kezdve attól, hogy kijelöli egy küldöttét, valamint egy bizottságot állít fel a statútum tanulmányozására.

7. Végül a pápa ismételten bátorítását fejezi ki minden Krisztus Legionáriusnak, hozzátartozóiknak, a „Regnum Christi” mozgalom elkötelezett világi híveinek ebben a kongregáció és mindannyiuk számára nehéz pillanatban. Arra buzdítja őket, hogy ne veszítsék szem elől: hivatásuk, amely Krisztus hívásából fakad, és amelyet az az eszménykép éltet, hogy tanúságot tegyenek a világban szeretetéről, Isten hiteles ajándéka, gazdagság az egyház számára, elpusztíthatatlan alap, amelyre mind személyes, mind a Légió jövőjét építik – hangzik a május elsején kibocsátott szentszéki közlemény.