A püspökök és a papok vegyenek példát a pápáról, aki találkozott az egyháziak részéről elkövetett szexuális visszaélések áldozataival – interjú William Levada bíborossal

A Hittani Kongregáció prefektusa exkluzív interjút adott az Egyesült Államokbeli „PBS NewsHour” (Public Broadcasting Service) online televízió hírműsorának. Most néhány gondolatot ismertetünk a bíboros nyilatkozatából.

Margaret Warner riporter első kérdésében az iránt érdeklődött, hogy várható-e újabb európai püspökök lemondása a szexuális visszaélések botrányával kapcsolatban? (Az elmúlt napokban a pápa egy ír és egy belga püspök lemondását fogadta el.)

Levada bíboros nem bocsátkozott jóslásokba, de nem tartotta kizártnak, hogy ehhez hasonló lemondás a jövőben is előfordul. Megállapította, hogy jelenleg nincsenek újabb irányelvek a püspökök számára a szexuális visszaélések kezelésére vonatkozóan, de a már meglévőket szigorúbban alkalmazzák a múlthoz képest. Arra a kérdésre, hogy az egyház évszázadok óta egyik legnagyobb válságát éli-e át, a Hittani Kongregáció prefektusa a következőket válaszolta:

- Nagy válságról van szó. Azt hiszem, senkinek sem kell ezt kicsinyítenie. Úgy vélem, hogy a válság különösen súlyos, mert a papokat azért szentelik fel, hogy jó pásztorok legyenek. Múlt vasárnap ünnepeltük Jó Pásztor vasárnapját. Ha valaki gyerekekkel él vissza és erőszakot követ el ártatlanságukon, személyiségükön, akkor minden más, csak nem jó pásztor. Tehát olyan válságról van szó, amely sokunk számára meglepetésként hatott – fejtette ki Levada bíboros.

A riporter ezután kérdésében utalt rá, hogy az Egyesült Államok helyi egyházában már 8 évvel ezelőtt felszínre kerültek a visszaélések. Miért lehet most mégis meglepetésről beszélni?

A Hittani Kongregáció prefektusa válaszában két szempontra mutatott rá. Először is a média figyelmét főleg az írországi helyzet, a dublini érsekségről szóló jelentés keltette fel, amely nemcsak Írországban, hanem Európában és az egész világon nagy érdeklődést vont maga után. Másrészt nyilvánvaló a tájékoztatásban a média részrehajlása. A bíboros nem kívánt bűnbakot keresni, vagy összeesküvés elméletet felállítani, de az interjúban emlékeztetett rá, hogy Amerikában a panaszt tevők ügyvédjei mindenáron be akarják perelni a pápát. Ez, bár felesleges törekvés, túlságosan nagy helyet kapott a médiában, amely szereti a „jó sztorikat”, de ebben az esetben nem nyújtott kiegyensúlyozott képet.

A sajtó nem szentelt nagy figyelmet például annak, amit az USA helyi egyháza tett. A püspökök 2002-ben, bár igaz, hogy akkor a média állandó figyelme mellett, nagyon konkrétan cselekedtek. Chartát dolgoztak ki a gyermekek és fiatalok védelmére, országos ellenőrző testületeket állítottak fel, amelyek most ötödik vagy hatodik éves jelentésüket tették közzé. Oktatási programokat fejlesztettek ki szülők, gyermekek, egyházi nevelők, papok, tanárok számára. Valóságos sikertörténet, amelyre mindnyájan büszkék lehetünk és példaként mutathatjuk fel mások számára. Arra nem vagyunk büszkék, hogy mindezt létre kellett hoznunk, de állami iskolák, cserkészek számára is modellt jelenthet a módszer – tette hozzá Levada bíboros.

A második szempont az, hogy a kérdést nem helyezték megfelelő társadalmi környezetbe. Senki sem indított olyan objektív vizsgálatot és nem tanulmányozta olyan mélyen a kérdést, mint az USA katolikus püspökei, akik megbízták ezzel a feladattal a bűnügyi igazságszolgáltatással foglalkozó John Jay College-ot. (Megjegyezzük, hogy a John Jay College (JJC of Criminal Justice) az USA katolikus püspöki kara kérésére átfogó felmérést készített a klérus részéről történt szexuális visszaélésekről az Egyesült Államokban. A tanulmányról 2004-ben tettek közzé jelentést, amely a témában a leggyakrabban idézett forrást jelenti).

Levada bíboros elmondta, hogy most egy másik jelentés készül az okokról és a történtek körülményeiről, arról, hogy mindez miért történt. Nagyon jelentős lesz a Vatikán és az USA püspökei számára egyaránt.

A Vatikánban készült interjú a http://www.pbs.org honlapon tekinthető meg.