Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság ünnepe

Katona István egri segédpüspök összefoglalja az ünnep jelentőségét. János Pál pápa Boldog Fausztina nővért éppen 10 évvel ezelőtt 2000-ben avatta szentté. E jeles évforduló alkalmával talán érdemes lesz felidézni a nővér földi életének főbb eseményeit. Időszerű ez a megemlékezés azért is, mert a mai napon van az Isteni Irgalmasság vasárnapja.

Fausztina nővér Lengyelország egy kis falujában született 1905-ben többgyermekes családban. Szegénységük miatt csupán két és fél évig járt iskolába a fiatal leány.

Hét éves korában már érezte Isten hívását. 20 éves korában Varsóban belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába. Egészen biztos, hogy a Gondviselés vezette ide, így az Irgalmasság Anyja oltalma alatt készülhetett Jézustól kapott küldetésére. Csupán 13 évet töltött a kolostorban, mert 1938-ban 33 éves korában már hazahívta őt az Úr Jézus az örökkévalóságba. Küldetésének lényege abban állt, hogy újra felidézze a Szentírásban kinyilatkoztatott igazságot: Isten irgalmas szeretetét. Ez az isteni irgalmasság minden ember iránt, még a legnagyobb bűnös iránt is megnyilvánul, ha beismeri és megbánja bűnét, bocsánatot kér, amint ezt a tékozló fiú is tette. Fausztina nővér híres Naplójában, amelyet már sok nyelvre lefordítottak, beszámol Istennel, Jézussal való bensőséges kapcsolatáról, Jézustól kapott küldetéséről. De beszámol arról is, hogy milyen sok öröme volt e 13 év alatt, és milyen nagyon sokat kellett szenvednie testileg-lelkileg. Az életszentség hírében halt meg 1938. október 5-én.

Halála után 1965-ben Krakkóban megkezdődött boldoggá avatásának kezdeményezése.

II. János Pál pápa fiatalkorától kezdve ismerte Fausztina nővér Naplóját és figyelemmel kísérte az Isteni Irgalmasság tiszteletének terjedését.

1980-ban megírta „Az irgalomban gazdag Isten” szavakkal kezdődő enciklikáját. Ebben a Szentatya a kinyilatkoztatás alapján ismerteti Isten határtalan irgalmát. Ezzel nagyban hozzájárult az irgalmasság tiszteletének világméretű elterjedéséhez.

1993-ban húsvét második vasárnapján boldoggá avatta Fausztina nővért. Homíliájából néhány szót idézek:

„Boldog Fausztina nővér, köszönöm neked, hogy újra felidézted a világnak az isteni irgalmasság nagy titkát... amelyre olyan nagy szüksége van ma az embernek és az egész világnak.

2000-ben, a jubileumi szent évben, ismét húsvét második vasárnapján történt a nővér szentté avatása. Idézek a Szentatya szavaiból, amelyek rávilágítanak ennek a misztériumnak mélységére: „Jézus megmutatta övéinek kezét és oldalát, vagyis a szenvedés sebeit. Mindenekelőtt szívének sebhelyét, ahonnan az irgalom nagy forrása fakad és az emberiségre árad. Ebből a szívből Fausztina nővér két fénysugarat lát, amelyek megvilágítják az egész világot.

A vér felidézi a keresztáldozatot és az Eucharisztia ajándékát, a víz a keresztségre és a Szentlélek adományaira emlékeztet. Nem új üzenet ez, de annak lehet tartani, mert abban segít bennünket, hogy mélyebben átéljük húsvét evangéliumát és hogy korunk emberiségének, mint fénysugarat ajánljuk.

Az isteni irgalom fénye, melyet az Úr Fausztina nővéren keresztül akar ismét átadni a világnak, megvilágítja a harmadik évezred útját.”

A Szentatya a továbbiakban úgy rendelkezett, hogy húsvét második vasárnapja az egész egyházban az ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA nevet viselje.”

Tudjuk a Naplóból, hogy maga az Úr Jézus kérte ennek az ünnepnek a bevezetését, és azt is mondta, hogy ez az ünnep húsvét második vasárnapján legyen. Azóta maga a Szentatya is minden évben megemlékezett húsvét második vasárnapján az isteni irgalmasságról.

Erre az ünnepre készülünk kilenceddel Nagypéntektől kezdve. Imádkozunk minden embercsoportért: az egész emberiségért, főleg a bűnösökért, papokért és szerzetesekért, a Jézushoz hűséges lelkekért, azokért akik még nem ismerik Istent, azokért akik elszakadtak az egyháztól, a kisgyermekekért, az irgalmasság tiszteletének terjesztőiért, a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, végül az elhidegült lelkekért.

Hazánkban hála Istennek nagyon sokan megismerték már az Isteni Irgalmasság üzenetét, mivel magyar nyelven is megjelent a Napló. Macharski bíboros úr megalapította az Isteni Irgalmasság Apostolainak Társulatát és ennek hazánkban már több mint négyezer tagja van.

Templomok, kápolnák épülnek az országban. Sokfelé van Szent Fausztina-ereklye. Egyének és imacsoportok imádkozzák rendszeresen az irgalmasság rózsafüzérét, megtartják az isteni irgalmasság ünnepét. Egerből a Szent István Rádió minden pénteken közvetíti az irgalmasság órájában az imádságot. A Mária Rádióban pedig minden nap megtartják az irgalmasság óráját és azt közvetítik.

Nagy öröm számunkra, hogy Krakkóban, ahol felépült az Isteni Irgalmasság Bazilikája II. János Pál pápa kívánsága szerint, az altemplomban magyar-lengyel szentek kápolnája is létrejött, melynek végül is ez lett a neve: Szentek Közösségének Kápolnája. Ez a kápolna nagyon látogatott. Nemcsak magyarok, hanem a világ minden részéről érkezett zarándokok örömmel keresik fel. Lelkipásztoraik itt szívesen mutatják be a szentmisét.

Szívből kívánom, hogy minél többen ismerjék meg a Napló alapján az Isteni Irgalmasság csodálatos misztériumát. Sokan nyilatkoztak már úgy, hogy rendkívüli hatással volt rájuk a Napló, és életükben komoly változás következett be. Egészen biztos, hogy mindenki gazdagodik a Napló olvasása által.

Az Irgalmas Jézus képét is nagy tisztelettel vegyük kézbe, helyezzük el otthonainkban, és sokszor mondjuk el azt a fohászt, amely Jézus kívánsága szerint olvasható a képen: „Jézusom, bízom benned!”

II. János Pál pápa halála után 2008-ban megtartottuk Rómában az Isteni Irgalmasság I. Világkongresszusát. Akkor Schönborn bíboros úr arra buzdította a jelenlévőket, lehettünk vagy hatezeren, hogy minden országban tartsunk ismételten konferenciát az isteni irgalmassággal kapcsolatban.

Örömmel említem, hogy a múlt évben megtartottuk hazánkban az Isteni Irgalmasság I. Konferenciáját Budapesten a Szent Imre ciszterci templomban az irgalmasság ünnepe előtti szombaton. Az idén ugyancsak tartunk konferenciát, ez lesz az Isteni Irgalmasság II. Konferenciája. Időpontja: május 1-e. Helyszíne ismét a budapesti ciszterci templom.

A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros úr lesz, és Juliusz Janusz érsek úr is részt vesz az esti szentmisén.

Mindenkit szeretettel hívunk és várunk: híveket és papokat egyaránt. Külön is várjuk a lelkipásztorokat mert egész nap lesz gyóntatás és az elmúlt évben is sok gyónó volt.