Új hipotézis: a torinói halotti leplen látható felirat egybevág az evangéliumi elbeszéléssel

Számos érv szól amellett, hogy a torinói halotti lepel Jézus korából származik. Ezek közé tartozik Barbara Frale olasz történész következtetése is. „A názáreti Jézus halotti leple” c. kötetében rámutat azokra az elhalványodott görög, latin és arám szavakra, amelyek a leplen láthatók. A felfedezés Thierry Castex francia tudós nevéhez fűződik.

Barbara Frale, a Vatikáni Titkos Levéltár kutatója összehasonlította a betűket azokkal az írásokkal, amelyek számos ókori és középkori dokumentumon olvashatók. Minden arra vall, hogy ez az írás egy papirusz tekercs lenyomata, amelyet Tiberius császár idejében a szövethez kapcsoltak egyfajta halotti bizonylatként. Ez arra enged következtetni, hogy az eltemetett személyt Tiberius uralkodása idején ítélték halálra. A felirat azt jelzi, hogy az eseményre a császár uralkodásának 16. évében, azaz Kr.u. 30-ban került sor. Az okirat megemlíti a halálra ítélt nevét is, amely nem más, mint a názáreti Jézus és, hogy a papirusztekercset liszttel és vízzel ragasztották a lenvászonhoz. Az írás, amely vasat is tartalmazó tintával készült, a kémiai és fizikai folyamatok következtében hagyott nyomot a leplen. A zsidó szokások szerint a kivégzett személyeket jelképesen is megbüntették, például közös sírba helyezték holttestüket, vagy egy éven át vagy rokonaiktól távol voltak eltemetve. A názáreti Jézus esetében azonban valami szokatlan történt: tanítványai ugyanis elmentek a római helytartóhoz, Poncius Pilátushoz. Arra kérték a helytartót, hogy ne temettesse közös sírba Jézus testét, hanem adja vissza nekik. A felirat pontosan így hangzik:

„Názáreti Jézus, Tiberius uralkodásának 16. évében”. Ezt követi a latin szó: „incenem” – azaz halálra ítélt. Olvasható egy görög kifejezés is: „Oye kiato”, ami valószínűleg azt jelenti: a kilencedik órában vették le a keresztről a halálra ítélt holttestét – nyilatkozta többek között az „Inside the Vatican” – c. angol nyelvű havilapnak a Vatikáni Titkos Levéltár olasz kutatója, Barbara Frale.