A kereszt a szentté válás útja – Kiss Imre szeged-csanádi püspöki helynök nagyböjti
elmélkedése
Az ószövetségi és újszövetségi
Szentírás több helyén olvashatjuk, hogy Isten meghív bennünket az életszentségre.
Például a Leviták könyve így ír: „Az Úr így szólt Mózeshez: ’Szólj Izrael fiainak
egész közösségéhez, és mondd meg nekik: Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek,
szent vagyok!”
Szent Péter első levelében így buzdítja olvasóit: „mint ahogy
szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között!”
(1 Pét 1,5). „Az az Isten akarata, hogy szentté legyetek” – tanítja Szent Pál (1 Tessz
4,2).
A II. Vatikáni Zsinat is foglalkozott ezzel a témával az Egyházról szóló
dogmatikus konstitúcióban, a Lumen Gentiumban. Ebben különösen hangsúlyozza az életszentségre
szóló egyetemes meghívást: “Minden rendű és állapotú Krisztus-hívő meghívást kap a
keresztény élet teljességére és a szeretet tökéletességére, s ez a szentség a földi
társadalomban is előmozdítja az emberibb életmódot.”
Az életszentség útjai
és eszközei között beszél a szenvedésről is, mely által a tanítvány hasonlóvá válik
a Mesterhez. „Mindenkinek készen kell lennie arra, hogy a soha nem hiányzó üldözések
közepette kövesse Krisztust a keresztúton.” (LG 42) - Krisztust követni a keresztúton.
Erről szól a nagyböjt, a szent negyven nap, és erről szól maga a keresztény élet.
Ami fölemelő ezen az úton, hogy nem vagyunk egyedül, és tudjuk, hogy nem értelmetlen
és nem eredménytelen a szenvedésünk. A szokásos emberi megfogalmazást – hogy „nincsen
rózsa tövis nélkül” valaki találóan átalakította, amikor ezt mondta: „Nincsen tövis
rózsa nélkül”. A tövisek kialakítják bennünk az új Embert. Ha az erényekre törekszünk,
az erényeket szeretnénk elsajátítani, akkor a keresztre feszített Jézusra kell tekintenünk,
Őt kell szemlélnünk és utánoznunk. Aquinói Szent Tamás az egyik szentbeszédében ezt
mondta:
„Miért kellett az Isten Fiának értünk szenvednie? Nagy szükség volt
erre. Két okot is fel lehet hozni: először, hogy bűneinktől megváltson, másodszor,
hogy saját példájával tanítson meg minket, miként kell élnünk. Krisztus szenvedése
ugyanis megújította egész életünket. … Mert minden erényre példát ad a kereszt.” Elsősorban
a szeretetre, ami az életszentség lényege. De ugyanúgy gondolhatunk a többi erényre,
melyek szintén a szeretet megnyilvánulásai, mint pl. a türelem, a kitartás, az alázatosság,
az engedelmesség, a mindent odaadó, szétosztó szegénység. Mindezt a keresztre feszített
Jézusban látjuk megvalósulni legmagasabb fokon.
Azt mondják, hogy ma a türelem
a legnehezebb erény. Technikai civilizációnkban, a gépesített, automatizált környezetben,
amelyben élünk, a fogyasztói társadalomban hozzá szoktunk, hogy azonnal teljesüljenek
kívánságaink.
A várakozás és főleg a szenvedés - mindkettőhöz türelem kell
- nem fér bele ebbe a képbe. Gondoljunk csak arra, milyen nehezen viseljük el a sorba
állást, vagy ha egy szerelő nem érkezik meg időben, vagy ha valamelyik technikai berendezés
a háztartásban nem akar működni. És milyen nehezen viseljük el, ha a körülöttünk élők
nem értenek meg bennünket vagy félreértenek. Nem beszélve arról, ha kiderül, hogy
valami komolyabb betegséget fedeztek fel nálunk, mely esetleg tartós kimenetelű, vagy
amellyel életünk végéig együtt kell élnünk és rendszeres orvoshoz járást, kezelést
igényel.
Ma is aktuális, amit ugyancsak Aquinói Szent Tamás ír:
„A türelemben
való példaadásra szintén a kereszt tanúskodik kiváló módon. A türelem két szempontból
is értékes: vagy úgy, hogy valaki súlyos szenvedéseket türelmesen visel el, vagy pedig
úgy, hogy elfogadja azt is, amit el lehetne hárítani, de nem tér ki előle. Krisztus
türelemmel viselte el a legnagyobb szenvedést is a keresztfán, mert amikor szenvedett,
nem fenyegetőzött (l Pét 2, 23).” – Amikor Jézus meghív bennünket, hogy őt kövessük
és vegyük föl keresztünket minden nap, akkor meghív, hogy járjunk ezen az úton. És
Ő az Út: a Keresztre feszített Jézus! Ha Őt éljük, ha Vele azonosulunk, Isten szentsége,
Isten élete megjelenik a világban, s ahogy a Zsinat tanítja: „ez a szentség a földi
társadalomban is előmozdítja az emberibb életmódot”.