2010-03-19 17:11:30

A kereszt a szentté válás útja – Kiss Imre szeged-csanádi püspöki helynök nagyböjti elmélkedése


RealAudioMP3 Az ószövetségi és újszövetségi Szentírás több helyén olvashatjuk, hogy Isten meghív bennünket az életszentségre. Például a Leviták könyve így ír: „Az Úr így szólt Mózeshez: ’Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez, és mondd meg nekik: Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok!”

Szent Péter első levelében így buzdítja olvasóit: „mint ahogy szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között!” (1 Pét 1,5). „Az az Isten akarata, hogy szentté legyetek” – tanítja Szent Pál (1 Tessz 4,2).

A II. Vatikáni Zsinat is foglalkozott ezzel a témával az Egyházról szóló dogmatikus konstitúcióban, a Lumen Gentiumban. Ebben különösen hangsúlyozza az életszentségre szóló egyetemes meghívást: “Minden rendű és állapotú Krisztus-hívő meghívást kap a keresztény élet teljességére és a szeretet tökéletességére, s ez a szentség a földi társadalomban is előmozdítja az emberibb életmódot.”

Az életszentség útjai és eszközei között beszél a szenvedésről is, mely által a tanítvány hasonlóvá válik a Mesterhez. „Mindenkinek készen kell lennie arra, hogy a soha nem hiányzó üldözések közepette kövesse Krisztust a keresztúton.” (LG 42) - Krisztust követni a keresztúton. Erről szól a nagyböjt, a szent negyven nap, és erről szól maga a keresztény élet. Ami fölemelő ezen az úton, hogy nem vagyunk egyedül, és tudjuk, hogy nem értelmetlen és nem eredménytelen a szenvedésünk. A szokásos emberi megfogalmazást – hogy „nincsen rózsa tövis nélkül” valaki találóan átalakította, amikor ezt mondta: „Nincsen tövis rózsa nélkül”. A tövisek kialakítják bennünk az új Embert. Ha az erényekre törekszünk, az erényeket szeretnénk elsajátítani, akkor a keresztre feszített Jézusra kell tekintenünk, Őt kell szemlélnünk és utánoznunk. Aquinói Szent Tamás az egyik szentbeszédében ezt mondta:

„Miért kellett az Isten Fiának értünk szenvednie? Nagy szükség volt erre. Két okot is fel lehet hozni: először, hogy bűneinktől megváltson, másodszor, hogy saját példájával tanítson meg minket, miként kell élnünk. Krisztus szenvedése ugyanis megújította egész életünket. … Mert minden erényre példát ad a kereszt.” Elsősorban a szeretetre, ami az életszentség lényege. De ugyanúgy gondolhatunk a többi erényre, melyek szintén a szeretet megnyilvánulásai, mint pl. a türelem, a kitartás, az alázatosság, az engedelmesség, a mindent odaadó, szétosztó szegénység. Mindezt a keresztre feszített Jézusban látjuk megvalósulni legmagasabb fokon.

Azt mondják, hogy ma a türelem a legnehezebb erény. Technikai civilizációnkban, a gépesített, automatizált környezetben, amelyben élünk, a fogyasztói társadalomban hozzá szoktunk, hogy azonnal teljesüljenek kívánságaink.

A várakozás és főleg a szenvedés - mindkettőhöz türelem kell - nem fér bele ebbe a képbe. Gondoljunk csak arra, milyen nehezen viseljük el a sorba állást, vagy ha egy szerelő nem érkezik meg időben, vagy ha valamelyik technikai berendezés a háztartásban nem akar működni. És milyen nehezen viseljük el, ha a körülöttünk élők nem értenek meg bennünket vagy félreértenek. Nem beszélve arról, ha kiderül, hogy valami komolyabb betegséget fedeztek fel nálunk, mely esetleg tartós kimenetelű, vagy amellyel életünk végéig együtt kell élnünk és rendszeres orvoshoz járást, kezelést igényel.

Ma is aktuális, amit ugyancsak Aquinói Szent Tamás ír:

„A türelemben való példaadásra szintén a kereszt tanúskodik kiváló módon. A türelem két szempontból is értékes: vagy úgy, hogy valaki súlyos szenvedéseket türelmesen visel el, vagy pedig úgy, hogy elfogadja azt is, amit el lehetne hárítani, de nem tér ki előle. Krisztus türelemmel viselte el a legnagyobb szenvedést is a keresztfán, mert amikor szenvedett, nem fenyegetőzött (l Pét 2, 23).” – Amikor Jézus meghív bennünket, hogy őt kövessük és vegyük föl keresztünket minden nap, akkor meghív, hogy járjunk ezen az úton. És Ő az Út: a Keresztre feszített Jézus! Ha Őt éljük, ha Vele azonosulunk, Isten szentsége, Isten élete megjelenik a világban, s ahogy a Zsinat tanítja: „ez a szentség a földi társadalomban is előmozdítja az emberibb életmódot”.








All the contents on this site are copyrighted ©.