Szavak, amelyek tettekké válnak – a délkelet-európai főpásztorok találkozójának záróközleménye
Véget ért Chisinauban a délkelet-európai főpásztorok találkozója. A február 25-e és
28-a között megrendezett összejövetelt a CCEE, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa
kezdeményezte, házigazdája a Moldovai Köztársaság fővárosának püspöke, Kósa Antal
volt. A találkozón részt vett Francisco-Javier Lozano érsek, Románia és Moldova apostoli
nunciusa, valamint Aldo Giordano prelátus, a Szentszék állandó megfigyelője az Európa
Tanács mellett. A négynapos megbeszélés során a következő témákat vitatták meg a térség
főpásztorai: a kisebbségben lévő katolikusok jogai, illetve hogyan járulnak hozzá
a katolikusok a társadalmi közjó megvalósításához? Milyen nehézségekkel kell szembe
nézniük és milyen új kihívások várnak rájuk?
A találkozót Vinko Puljic bíboros,
szarajevói érsek nyitotta meg. Kósa Antal püspök felolvasta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti
érsek, a CCEE elnökének levelét, majd ismertette a napirendi pontokat.
Február
26-án, pénteken Vlad Filat miniszterelnök fogadta a találkozó résztvevőit. A püspökökhöz
intézett beszédében hangsúlyozta, hogy az egyháznak döntő szerepet kell betöltenie
Moldova Európa felé való haladásában.
Február 27-én, szombaton Olaszország
moldovai nagykövete találkozott a délkelet-európai püspökökkel. Elismeréssel szólt
a helyi egyház tevékenységéről, amellyel hozzájárul az ország újjáépítéséhez, különös
tekintettel a társadalmi szövetre és értékrendszerre, elősegítve ezzel Moldova integrációját.
A katolikus egyház hivatalosan 1993 óta van jelen Moldovában. A hívek a lakosság
mindössze 1 %-át alkotják, a térség egyetlen egyházmegyéjében 17 plébánia működik.
Bár kisebbségi helyzetben van, mégis nagy megbecsülésnek örvend a hatóságok és a lakosság
részéről, főleg lelkipásztori struktúráit és szociális tevékenységét illetően.
Annak
ellenére, hogy már 20 év eltelt a délkelet-európai országok nagy többségét jellemző,
ateista ideológiára épülő totalitárius kommunista rendszer összeomlása óta még mindig
sok a teendő főleg a vallási kisebbségek jogainak elismerése terén – olvassuk a záróközleményben.
Bár a legtöbb esetben az egyház és az állam közötti kapcsolatokat egyezmények szentesítik,
vagy legalább fennáll az akarat arra, hogy jogilag is rendezzék a katolikusok jelenlétét
- Törökország kivételével – gyakran ezek a megállapodások puszta betűk maradnak, és
nem valósulnak meg a gyakorlatban. A jogi eszköz tehát nem jelenti automatikusan azt,
hogy valóban garantálják a katolikus kisebbség biztonságát. Egyes esetekben a közösségeket
sem védelmezik az emberi jogok megsértésével szemben, különös tekintettel a vallásszabadsághoz
és az egyház intézményes jogaihoz kapcsolódó kérdésekben. Az országok nagytöbbségében
továbbra is jelentős probléma a kommunizmus idején államosított tulajdonok visszaadása
vagy az azokért nyújtott kártérítés hiánya.
A katolikus egyház azokban a társadalmakban
is hozzá kíván járulni a közjóhoz, amelyekben kisebbségben van. Egyes országokban
kifejezetten felkérik az egyházat, hogy vegyen részt azokban a nyilvános vitákban,
amelyek etikai természetű kérdésekre vonatkoznak.
A chisinaui találkozó résztvevői
felkeresték az egyházmegye Gondviselés Háza nevű lelkipásztori központját, amelynek
konyhája naponta 100 rászoruló élelmezéséről gondoskodik. Működtet továbbá egy óvodát
és egy diákszállást.
A moldovai főváros közelében a verbita szerzetesek gondozásában
működik egy plébánia, amely óvodán kívül szállást nyújt hajléktalanoknak.
A
szalézi szerzetesek központja Chisinau hátrányos helyzetű ifjúságának nevelésével
foglalkozik, a „Regina Pacis” Cenákulum pedig utcagyerekeket fogad be. Ez az alapítvány
többek között anyagi és jogi segítséget nyújt a rászoruló családoknak, illetve segíti
az emberkereskedelem áldozatainak társadalmi beilleszkedését.
A délkelet-európai
főpásztorok következő, 11. találkozójára 2011. március 3-a és 6-a között Cipruson
kerül sor, Juszef Szueif, a szigetország maronita érsekének meghívására.