Walter Kasper bíboros nyilatkozata az ökumenikus párbeszéd elmúlt 40 évéről

Február 8-án, hétfőn kezdődött Rómában a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának székházában az a háromnapos szimpózium, amely az ökumenizmussal foglalkozik. Az eseményen részt vesznek katolikus, evangélikus, anglikán, református és metodista vallások képviselői. A munkálatok alapjául Walter Kasper bíboros könyve szolgál, amely az ökumenikus párbeszéd elmúlt 40 évének eredményeit vizsgálja.

Szeretnénk összegyűjteni azokat a dokumentumokat, amelyek megszülettek az elmúlt 40 évben. Az a célunk, hogy a dokumentum hegyek átláthatóbbá váljanak az egyes közösségek számára. Nem szeretnénk, ha ezeket az adatokat por lepné és kizárólag egyetemisták disszertációjának témája maradjon. Fontos, hogy elkezdődjön egy élő befogadás. Második célpontunk pedig az, hogy közösen elemezzük az ökumenizmus azon jövőbeli lépéseit, amelyeket közösen kell majd megtennünk – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Walter Kasper bíboros.

Beszélünk az ökumenizmus központi témájáról is, azaz a látható egységről, amely a különbözőségek egységét is jelenti. Különbözőek az egyháztanaink, eltér a protestáns a katolikustól, ezért az egységről való elképzeléseink is mások. Csak azt szeretném megértetni, hogy a katolikusok álláspontja a teljes egység tekintetében a hitre, a szentségekre, és az egyház apostoli szolgálatára vonatkozik. Mivel a többi egyházban is megtalálhatók az egységhez szükséges alapvető elemek, így bennük is működik Krisztus egyháza.

Továbbra is viták folynak a „subsistit in” zsinati kifejezésről, amelyről a Lumen Gentium kezdetű konstitúció 8. pontja megállapítja, hogy Krisztus egyháza „a katolikus egyházban áll fenn”. Van aki úgy közelíti meg az ökumenizmust, mint visszatérést a római egyházba. Mi azonban nem a római egyházba való visszatérésről beszélünk, hanem az azzal való teljes egységről, amely teljesen más dolog. Ha a „subsisti in” szövegét a zsinati dokumentumok, különösképpen az egyházról szóló konstitúció tükrében vizsgáljuk, jól látható, hogy két pontra oszlik. Az egyik, hogy Krisztus egyháza teljes egészében csak a katolikus egyházban valósul meg. A második pont az, hogy az egyháziasságnak fontos alkotóelemei léteznek a katolikus egyházon kívül is. Mind a két pontot figyelembe kell venni – zárta nyilatkozatát Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke.