Erdő Péter bíboros látogatása Svájcban és ikonszentelés a CCEE st. galleni titkárságán
Erdő Péter bíboros
a CCEE elnöke részt vett február 3-án a svájci Churban, Amédée Grab püspök a CCEE
nyugalmazott elnöke 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. A CCEE titkársága
képviseletében jelen volt Janka Ferenc atya is. Őt kérdeztük az ünnepi eseményről
és a látogatás további eseményeiről.
Bíboros urat a hálaadó Szentmisét követő
díszelőadás megtartására kérték fel, melynek címe az „Egyház küldetése a laicista
Európában” volt. Utána interjút adott a Német Svájc legnagyobb katolikus újságjának
a „Kipa”-nak. Itt többek között ezeket nyilatkozta: „Grab püspök a CCEE elnökségében
közvetlen elődöm volt. Olyan főpapnak ismerte meg, aki nagy műveltségét és nyelvtudását
a egyház katolicitásának szolgálatába állította”. Egy Európa helyzetére vonatkozó
kérdéssel kapcsolataban Bíboros úr egy olyan világnézet feltétlen szükségességét hangsúlyozta,
ami ideálokon és erkölcsi alapokon nyugszik. Radikális relativizmusra alapozva ugyanis
nem lehet jogállamot működtetni. Ha a jogi normák legalább alapvető pontjait nem támasztja
alá a társadalom erkölcsi konszenzusa, akkor a közélet káoszba, anarchiába és korrupcióba
süllyed. Svájccal kapcsolatban elmondta: nagyrabecsüléssel és szimpátiával tekint
erre az országra, hiszen itt Európában példaértékű módon elismerik a különböző nyelvek,
kultúrák, közösségek egyenlő méltóságát. Az együttélés tehát nem jelenti szükségképpen
a saját identitás elvesztését.
Bíboros úr február negyedikén reggel a st.
galleni püspöki kápolnában szentmise keretében megáldotta a CCEE titkárságának Európa
védöszentjeit ábrázoljó új ikonját. Az ikont Ferenc atya festette. Nem anakronisztikus
ma ikont festeni? Mi az ikonok üzenete a mi korunk számára?
Az ikonok titka
a megtestesülés titkából ered és ahhoz vezet. Azért van létjogosultságuk, mert az
Isten Szava Jézus Krisztusban testet öltött, a szellem az anyaggal egyesült. Az
ikonok anyagi valósága is hordozója egy szellemi valóságnak, érzékelhető léte, szépsége,
szellemi közvetítésre hivatott.
Mi az a szellemi közvetítés? Hadd mondjak
egy példát. Ha két barát összevész és egy harmadik kibékíti őket, akkor ez a harmadik
nem áll közéjük, hanem a békét, a barátságot, a közvetlen kapcsolatot állítja helyre
közöttük. A szellemi közvetítés hitünk szempontjából fontos további megvalósulásai
a szentek, az ikonok és a szentelmények. Ezek nem „állnak” közénk és az Isten közé,
nem akadályozzák tehát a közvetelen kapcsolatot, hanem éppenséggel létrehozzák vagy
elmélyítik azt. A kegyelmet közvetítő valóságok áttetszővé válnak az Isten kegyelmének
teremtetlen fénye felé. Az ikonokon keresztül tehát az Isten irgalma és emberszeretete
sugárzik az ábrázolt személyeken, eseményeken keresztül az emberi lélek felé. Az ikon
az embert az Istenre megnyíló jelenlét, az ima állapotába invitálja. A szemlélődő
figyelem, az érintés, a csók, a tisztelő meghajlás gesztusai a vele való találkozás
örömének előzményei, kifejeződései vagy következményei.
Van-e hagyománya Európa
védőszentjei ikonográfiájának? Az ikonográfiában a kánon szerepe meghatározó,
az ikonfestő nem önmagát akarja kifejezni, hanem a megtestesülés titkának és az evangéliumi
üzenetnek a szolgálatában áll. Európa védőszentjeinek, az őket együtt ábrázoló ikonográfiája
még nem kiforrott. Számomra eddig egyetlen ilyen ikon volt ismeretes. Ebben a
helyzetben szükségesnek és lehetségesnek tűnt az életrajzi vonatkozások és az ikonográfiai
hagyomány további tanulmányozása és az üzenet lényegét részletesebben bemutatni, szolgálni
szándékozó kreativitás ötvözése.
Mi az ikon lényegi újdonsága? Korunk
egyházi küldetésének két központi mozzanata az evangélium inklulturációja és a kultúra
evangelizációja. Ezt a korábbi ikon azzal fejezte ki, hogy Európa hat védőszentje
egy evangéliumoskönyvet tart a kép közepén. A CCEE ikonjának középpontjában a Szentháromság
és a megtestesülés misztériuma foglal helyet. Középen fent a misztérium sötétjéből
nyúl ki a világot teremető Atya keze, amely Szentlelket jelképező galambot is küldi.
Középen pedig a trónuson ülő Istenszülő ölében ül a megtestesült Ige, Jézus Krisztus,
aki kezében földgömböt tartja, Európával az előtérben. Az ikon felső mezőjében a galamb
magasságában látható a négy evangélista szimbóluma. Az Istenszülő jobbján a három
női szent: svédországi Szent Brigitta, sziénai Szent Katalin és Keresztről nevezett
Szent Terézia (Edith Stein), a bal oldalon pedig a három férfi szent: Szent Benedek,
Szent Cirill és Szent Metód. Az ikon megalkotásában, a szentek életrajzának tanulmányozásában
nagy segítségemre volt a nemrég olaszul megjelent Európa védőszentejei (Santi Patroni
d’Europa) című kiadvány. Ez a kötet az ide vonatkozó pápai dokumentumokat, a szentek
rövid életrajzát, tőlük származó idézeteket, őket ábrázoló művészeti alkotásokat mutat
be. A könyv elovasása után értettem meg, hogy VI. Pál és II. János Pál pápák miért
tartották annyira fontosnak, hogy ezeket a szenteket Európa védőszentjeiként példaképül
elénk állítsák. Életük viszontagságai, küzdelmeik és szenvedéseik, mélységes istenhitük,
emberszeretetük és elkötelezett egyháziasságuk eloszlatják azt a látszatot, mintha
a mi korunk kihívásai nehezebbek lennének más történelmi periódusok körülményeinél
és nekünk emiatt nem volna meghívásunk vagy lehetőségünk az erények hősi fokú gyakorlására.
Az ikon őket a Szentháromság és a megtestesülés misztériumának boldog hódolatában
ábrázolja. Az ő példájuk és közbenjárásuk segítsen bennünket is az Isten szépségének
és jóságának imádatában, az Anyaszentegyház és az emberek szolgálatában.