„Folytatni kell a türelmes és tiszteletteljes párbeszédet” – Walter Kasper bíboros
nyilatkozata a pápa zsinagógában tett látogatásáról
Az „Il Consulente Re” nevű olasz katolikus online havilap igazgatója, Giuseppe Rusconi
interjút készített Walter Kasper bíborossal a történelmi eseményről. A január 17-i
látogatást nagy várakozás és heves vita előzte meg, főleg a zsidóság körében. Tagadhatatlan
azonban, hogy a pápát a római zsidó közösség rendkívül szívélyesen fogadta, több ízben
is megtapsolva beszédét. A zsinagógában beszédet mondott a római zsidó közösség elnöke,
az olasz zsidó közösségek uniójának elnöke, valamint Riccardo Di Segni római főrabbi.
A római Nagy Templomnak nevezett zsinagógában jelen volt egy muzulmán küldöttség is.
Kasper bíboros az online havilapnak adott interjúban rámutatott: a január
17-i esemény mintegy folytatása volt II. János Pál 24 évvel ezelőtti látogatásának,
amely egy hagyomány kezdetét jelentette. Benedek pápa most megerősítette a zsinati
fordulatot, a katolikus egyház és a zsidóság közötti kapcsolatok zsinat utáni javulását.
A látogatással a fordulat megélt valósággá vált és minden bizonnyal pozitív következményekkel
jár a jövőt illetően is.
Giuseppe Rusconi, az olasz katolikus havilap igazgatója
feltette a kérdést: a katolikusok egy részére jellemző antijudaista magatartás már
végképp a múlté?
Kasper bíboros hangsúlyozta, hogy az antijudaizmust nem szabad
összetéveszteni az antiszemitizmussal. Az előbbi fogalom az egyház első évszázadaira
nyúlik vissza és hosszú hagyománya van. Ezeket a magatartásformákat nem lehet egyik
napról a másikra leküzdeni. A pápa azonban beszédében, a zsinat folytatásaként, egyértelműen
visszautasította az antijudaizmus és az antiszemitizmus minden formáját.
Kérdés:
A pápa látogatását a zsidóság egy részéről viták előzték meg, mivel XVI. Benedek
aláírta a XII. Piusz hősies erényeiről szóló dekrétumot. Ez kétségessé tette a látogatást?
-
Kasper bíboros: Nem gondolnám. A két fél felelősei, és elsősorban maga a pápa,
soha sem kételkedtek a látogatásban. A párbeszéd nem szakad meg, amikor nehézségek
merülnek fel. Éppen ellenkezőleg, amikor problémák adódnak, még inkább fokozni kell
a párbeszédet, hogy megteremtsük a bizalom légkörét.
Kasper bíboros továbbá
kifejtette: XII. Piusz és a Shoah kérdése nagyon összetett. Vannak olyan objektív
történelmi tények és szempontok, amelyek XII. Piusz mellett szólnak. Csaknem 70 év
távlatából azonban nagyon nehéz megítélni azokat a tragikus és fájdalmas eseményeket.
Ezekről valószínűleg az idők végezetéig vitatkozni fognak. Csak Isten mondhatja majd
ki az utolsó szót. Érthető, hogy az áldozatok körében a fájdalom és a gyász légköre
uralkodik, szemben a történészek objektív állásfoglalásával. Tovább kell tehát folytatni
a türelmes és tiszteletteljes párbeszédet.
A XII. Piusz hősies erényeit elismerő
dekrétum nem történelmi, hanem erkölcsi és spirituális értékítélet, ami azt jelenti,
hogy Pacelli pápa egész életében Isten akaratát teljesítette sajátos emberi adottságaival,
követve lelkiismeretét abban a rendkívüli helyzetben. Ez nem jelenti azt, hogy mások,
hasonló helyzetben talán másképpen cselekedtek volna. Ki tudná ezt megítélni? – tette
fel a kérdést Walter Kasper bíboros.
Kérdés: Mennyit nyomott a latban a
Szentföld kérdése, az, hogy Jézus földjét továbbra is súlyos konfliktusok tépázzák?
-
Kasper bíboros: A Szentföld kérdése rendkívül aggasztja a pápát és a Szentszéket
mind a béke, mind a keresztények helyzete szempontjából. De egyetlen beszédben nem
lehet kifejteni mindezeket az összetett kérdéseket. A pápa a zsinagógában nem utalt
közvetlenül erre a témára, mint ahogy ezt tette néhány hónappal ezelőtt, szentföldi
zarándoklatán. Egészen biztos, hogy októberben ismét szólni fog a kérdésről a közel-keleti
püspöki szinódus alkalmával.
Végül az „Il Consulente Re” olasz katolikus havilap
igazgatója a következő kérdést tette fel Walter Kasper bíborosnak, a Keresztény Egységtörekvés
Pápai Tanácsa elnökének, aki egyben a zsidósággal való vallási kapcsolatok bizottságának
elnöke is:
-Bíboros úr, mi végső értékelése a pápa január 17-i zsinagóga
látogatásáról?
-Kasper bíboros: Azt hiszem, hogy a látogatás nagyon
fontos esemény volt, mély érzelmeket keltett az 1943. október 13-i razzia helyén.
Megható volt a Holokauszt túlélőkkel, valamint az Elio Toaff volt római főrabbival
való találkozás. Amennyire követni tudtam, túlnyomórészt pozitív volt a nemzetközi
visszhang. Természetesen a látogatás nem oldhatta meg az összes problémát, de meggyőződésem,
hogy hozzájárult a megoldáshoz. Megerősítette a már létező kapcsolatokat, új lendületet
adott a párbeszédhez és azt a reményt közvetítette, hogy egy nehéz és összetett helyzet
után is tovább lehet fűzni a barátság szálait. Személy szerint nagyon elégedett vagyok
– fejezte be nyilatkozatát Kasper bíboros, a pápa zsinagógában tett látogatásáról.