„Az egyház másokért létezik” – az Osservatore Romano január 11-i vezércikke

XVI. Benedek pápa beszéde, amelyet a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett, a jövőbe tekint – állapítja meg az Osservatore Romano január 11-i és 12-i kettős számának vezércikke.

A Szentatya rendkívül széles látókörű, amely általában nem mondható el a nemzetközi politikai vezetőkről és beszédét realizmus jellemzi, amely nem rejti el a problémákat. A pápa újévi köszöntésének formája hagyományos volt, de jól bizonyítja a római szék figyelmét a világ dolgai iránt. XVI. Benedek már beszéde elején leszögezte: Istenben az egyház a többi emberért létezik, nyitva áll mindenki számára.

Erről a nyitottságról tanúskodnak a Szentszék és az Orosz Föderáció között az elmúlt hetekben létrejött teljes körű diplomáciai kapcsolatok, valamint a pápa és számos politikai vezető találkozója a Vatikánban, illetve az apostoli látogatások, utak alkalmával.

A nemzetközi panoráma első helyén továbbra is a gazdasági világválság drámája és az ebből adódó társadalmi instabilitás áll. A válság gyökerei az önző és materialista mentalitásban keresendők. Olyan hatással járnak, amelyek veszélyeztetik a teremtett világot is: a Berlini Fal leomlása után világossá vált, hogy az európai ateista rendszerek a környezetben is nagy pusztítást vittek végbe. Ezért a Szentszék másokkal együtt aggodalommal követte a koppenhágai klímacsúcs kudarcát. Ha a közelgő bonni, majd mexikóvárosbeli találkozón nem születik megoldás, az éghajlatváltozás egyes országok létét fenyegetheti – figyelmeztetett rá beszédében a pápa.

XVI. Benedek ismételten aggodalmának adott hangot Afrika hatalmas területeinek kizsákmányolásáért, az afganisztáni és egyes latin-amerikai országokban tovább folytatódó kábítószer termelésért és főleg a szüntelenül növekvő katonai kiadásokért, az atomfegyverek felhalmozásáért.

A világméretű migrációs mozgalom oka az elviselhetetlen erőszak, a szegénység és éhség. Ezzel szemben a polgári hatóságok cselekedjenek igazságosan, szolidaritással és távolbalátón.
A Szentatya újból felhívta a figyelmet a közel-keleti keresztények kivándorlásának drámai jelenségére, amely azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnik a keresztények jelenléte azon a földön, ahol az egyház született. A pápa ezért hívta össze a Vatikánba idén őszre a közel-keleti térséggel foglalkozó püspöki szinódust. Hangsúlyozta: el kell ismerni az izraeliek és palesztinok jogait, valamint Jeruzsálem önazonosságát és szent jellegét. A világválság és az egyes társadalmak válsága az emberek szívében kezdődik – hangoztatta a Szentatya.

Csak úgy lehet leküzdeni a válságokat, ha megváltoztatjuk mentalitásunkat, életstílusunkat, ha nagy erőfeszítést teszünk az oktatás-nevelés terén. Az egyház részt kíván venni a válság leküzdésében, de ehhez arra van szükség, hogy mindenütt elismerjék közéleti szerepét, csakúgy, mint Európában, amelynek továbbra is merítenie kell önazonossága forrásaiból. Az egyház nem kér kiváltságokat, hanem csak azt kéri, hogy másokért élhessen, hűségesen az egyetlen Úrhoz – írja az Osservatore Romano január 11-i vezércikkében Giovanni Maria Vian, a vatikáni napilap felelős igazgatója.