2010-01-11 16:40:20

„A környezetvédelemtől elszakíthatatlan az emberi élet minden formájának védelme” – mondta XVI. Benedek a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett hagyományos újévi köszöntésében


Karácsonykor szemléltük Isten és a teremtés misztériumát: az angyalok pásztoroknak közölt üzenete által eljutott hozzánk az ember üdvösségének és az egész világegyetem megújulásának jó híre. Ezért idei béke világnapi üzenetemben minden jóakaratú embert arra szólítottam fel, hogy óvja a teremtett világot – kezdte beszédét XVI. Benedek.

Köszönetét fejezte ki Alejandro Valladares Lanza hondurasi nagykövetnek, a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület dékánjának üdvözlő szavaiért és rajta keresztül köszöntötte a diplomaták által képviselt országok lakóit. Gondolatban azonban a föld minden nemzetéhez fordult: Péter utódának kapuja mindenki előtt nyitva áll és kapcsolatokat kíván fenntartani mindenkivel, aki hozzájárul az emberi család haladásához.

Néhány héttel ezelőtt teljes körű diplomáciai kapcsolatok jöttek létre a Szentszék és az Orosz Föderáció között – mondta megelégedéssel a Szentatya. Jelentőségteljes volt az a látogatás is, amelyet a közelmúltban tett nála a Vietnámi Szocialista Köztársaság elnöke. Az ázsiai országban, amely különösen kedves a Szentatya számára, az egyház idén ünnepli több évszázados jelenlétét.

Ennek a nyitottságnak a szellemében a 2009-es év során a pápa különböző országokból érkezett számos politikai személyiséget fogadott, néhányuknál pedig látogatást tett. A jövőben is szeretné ezt folytatni a lehetőségekhez képest.

Az egyház nyitva áll mindenki számára, mert Istenben másokért létezik. Intenzíven részt vesz az emberiség sorsában, amely ebben a most elkezdődött évben továbbra is magán viseli a drámai gazdasági világválság jegyeit, közöttük a súlyos és elterjedt társadalmi instabilitást.
A pápa „Caritas in veritate” k. enciklikájában arra buzdította az embereket, hogy keressék ennek a helyzetnek a mély gyökereit, amelyek végső elemzésben az önző és materialista gondolkodásban találhatók.

Mai beszédében Benedek pápa azt kívánta hangsúlyozni, hogy ez a mentalitás magát a teremtett világot is fenyegeti. Emlékeztetett rá, hogy 20 évvel ezelőtt dőlt össze Európában a Berlini Fal, összeomlottak a materialista és ateista rezsimek, amelyek több évtizeden át uralták a kontinens egy részét. Gazdasági rendszereikkel, amelyek nélkülözték az emberre vonatkozó igazságot, mély sebeket ejtettek. Nemcsak az emberek és népek méltóságára és szabadságára sújtottak le, hanem a talajt, a vizet és a levegőt is beszennyezték.

Isten tagadása eltorzítja a személyek szabadságát, és a teremtett világban is pusztítást okoz. Ebből az következik, hogy a teremtett világ megóvása nem elsősorban esztétikai igény, hanem sokkal inkább morális követelmény, mivel a természet minket megelőző, az Istentől származó szeretet és igazság terv megnyilvánulása.

A pápa osztozik abban a nagy aggodalomban, amelyet a gazdasági és politikai rendszerek ellenállása okoz a környezetpusztulás elleni harccal szemben. Ezek a nehézségek szembetűnők voltak a tavaly decemberben, Koppenhágában megrendezett ENSZ klímatalálkozón. A pápa reméli, hogy az év folyamán Bonnban, majd Mexikóban sorra kerülő találkozókon olyan megegyezésre jutnak a nemzetek képviselői, amely hatékony módon néz szembe ezzel a kérdéssel, különös tekintettel egyes szigetországok biztonságára.

Csak akkor építhetjük valóban a békét, ha nem választjuk el a környezetvédelmet az emberi élet, bele értve a még meg nem született élet védelmétől. Aquinói Szent Tamás azt tanítja, hogy az ember a világegyetem legnemesebb élőlénye – mondta a pápa, majd emlékeztetett a közelmúlt FAO csúcstalálkozójára, amely megállapította: a föld elegendő élelmiszerrel rendelkezik minden lakója számára.

XVI. Benedek ismételten hangsúlyozta: a teremtett világ megóvása magába foglalja az országok természeti erőforrásainak helyes kezelését, különös tekintettel a gazdaságilag kedvezőtlen helyzetben lévő országokra. Elsősorban az afrikai államokat említette, felidézve kameruni és angolai apostoli látogatását, illetve az Afrikának szentelt püspöki szinódust. A szinódusi atyák aggodalommal jelezték a hatalmas művelhető területek elsivatagosodását, amelynek oka a környezetszennyeződés. Afrikában, mint máshol, olyan politikai és gazdasági választásokra van szükség, amelyek biztosítják a teremtett világot tiszteletben tartó mezőgazdasági és ipari termelési formákat.

A pápa erőteljesen megismételte: a békén való munkálkodás elválaszthatatlan a teremtett világ védelmétől. Afganisztánban és egyes latin-amerikai országokban a mezőgazdaság még mindig a kábítószer termeléshez kapcsolódik. A nemzetközi közösség nem törődhet bele a kábítószer kereskedelembe és a hozzá fűződő súlyos erkölcsi és társadalmi problémákba.

A Szentatya érintette a katonai kiadások emelkedését, valamint az atomfegyverek további felhalmozását. Hatalmas gazdasági erőforrásokat fordítanak ezekre a célokra, amelyeket a népek haladására szánhatnának. A májusban New York-ban megrendezésre kerülő konferencia, amely az atomsorompó egyezményt vizsgálja felül, remélhetőleg hatékony döntéseket hoz, amelyek a fokozatos leszerelést célozzák, hogy földünk megszabaduljon a nukleáris fegyverektől.

A pápa Darfour, Szomália és a Kongói Demokratikus Köztársaság nevét említette meg, ahol tovább tartanak az erőszakos konfliktusok. A közvetlenül érintett országokon kívül a nemzetközi szervezetek is látszólag tehetetlenek a béke helyreállítását illetően, a világ közvéleménye pedig közönyösen, mintegy lemondással veszi tudomásul az eseményeket.

A terrorizmus kérdését érintve a pápa megismételte január elsején tett felhívását: a fegyveres csoportok térjenek le az erőszak útjáról és nyissák meg szívüket a béke örömének.
A tömeges elvándorlás jelenségéről szólva kiemelte a közel-keleti keresztények helyzetét. Különféle támadásoknak vannak kitéve, vallásszabadságuk gyakorlásában is, ezért elhagyják őseik földjét, ahol az első évszázadok egyháza kifejlődött. A pápa azért hívta össze a Vatikánba őszre a közel-keleti püspökök különleges szinódusát, hogy éreztesse a szentföldi keresztényekkel testvéreik közelségét.

A környezetvédelemmel kapcsolatos helyzet gyökerei erkölcsi jellegűek, a kérdés megoldásában részt kíván venni a hívők közössége is. Ehhez arra van szükség, hogy elismerjék közéleti szerepüket. Sajnos egyes, főleg nyugati országokban, politikai és kulturális körökben, valamint a médiában olykor ellenséges, sőt megvető légkör tapasztalható a vallásokkal, főleg a keresztény vallással szemben. Világos, hogy ha a relativizmust a demokrácia alapvető alkotóelemének tekintik, fennáll annak a veszélye, hogy a laicitást csak, mint kizáró tényezőt értelmezik, pontosabban elutasítják a vallási tényező szociális jelentőségét. Az ilyenfajta megközelítés megosztottságot okoz, megsérti a békét, zsákutcához vezet. Sürgetően fontos, hogy meghatározzák a pozitív laicitás fogalmát, amely nyitott, amely az evilági és spirituális rend helyes autonómiájára épül.

Ebben a perspektívában meg kell említeni Európát, amely a Lisszaboni Szerződéssel az integrációs folyamat új szakaszát nyitotta meg. A Szentszék megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szerződés értelmében az Európai Unió nyílt és rendszeres párbeszédet folytat az egyházakkal. A jövőjét építő Európa egyre inkább merítsen keresztény önazonosságának forrásából! – hangzott XVI. Benedek felhívása. Mint ahogy szeptemberben, a Cseh Köztársaságban tett apostoli látogatásakor mondta, a kereszténység pótolhatatlan szerepet tölt be minden nemzedék tudatának formálásában.

A Szentatya ezután azokról a merényletekről szólt, amelyeket törvények, vagy törvényjavaslatok jelentenek, és amelyeket a diszkrimináció elleni küzdelem nevében hoznak. Ezek támadások a nemek közötti alapvető biológiai különbözőség ellen egyes európai vagy amerikai országokban. A szabadság nem lehet abszolút, mivel az ember nem Isten, hanem Isten képmása, teremtménye.
A környezetvédelem olyan kihívásokat is jelent, amelyekre csak a nemzetközi szolidaritás révén lehet válaszolni. Az elmúlt évben halált, szenvedést és pusztítást okozó természeti katasztrófák sújtották a Fülöp-szigeteket, Vietnámot, Laoszt, Kambodzsát, Tajvan szigetét, Indonéziát, valamint az itáliai Abruzzo térségét.

A pápa szentföldi zarándoklata során sürgető felhívással fordult az izraeli és palesztin félhez: folytassanak párbeszédet és tartsák tiszteletben egymás jogait. Most ismételten felemelte szavát, hogy egyetemesen ismerjék el Izrael állam létjogát, békéhez és biztonsághoz való jogát nemzetközileg elfogadott határain belül. Ugyanígy ismerjék el a palesztin nép szuverén és független államhoz, szabad helyváltoztatáshoz való jogát. A pápa mindenki támogatását kérte: óvják meg Jeruzsálem szent jellegét, kulturális és vallási örökségét, amely egyetemes értékű. Ez a jellegét tekintve egyedi, szent és sokat szenvedett város csak így válhat a béke jelévé, amelyet Isten az egész emberi családnak kíván. A pápa továbbá felhívást intézett Irak vezetőihez és állampolgáraihoz: küzdjék le a megosztottságot, az erőszak és az intolerancia kísértését.

Pakisztánban is erőszakos események következtek be az elmúlt hónapokban, amelyek közül néhány epizód közvetlenül a keresztény kisebbséget érintette. Mindent tegyenek meg az ehhez hasonló agressziók kerülésére, hogy a keresztények teljes mértékben beilleszkedhessenek országuk életébe.

Karácsonykor az egyiptomi kopt közösség vált merénylet áldozatává – folytatta beszédében a pápa, majd kitért Irán, Libanon, Guinea és Madagaszkár helyzetére.

Az emberiség sokat szenved és az ember önzés számos módon megsérti a teremtést. Ezért az üdvösségre való várakozás, amely az egész teremtett világot érinti, minden ember szívében jelen van, legyen bár hívő, vagy sem. Az egyház Krisztusban jelöli meg a választ, aki „az elsőszülött minden teremtmény között. Benne teremtett mindent a mennyben és a földön..” (Kol 1,15-16).

Jézus világossága és ereje segítsenek bennünket abban, hogy tiszteljük az emberi ökológiát, tudatában annak, hogy jó hatással lesz a környezetvédelemre, mivel a természet könyve egy és oszthatatlan! Csak így erősíthetjük meg a békét ma és az elkövetkező nemzedékek számára – mondta a pápa a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjainak, mindnyájuknak boldog újévet kívánva.








All the contents on this site are copyrighted ©.