„A környezetvédelemtől elszakíthatatlan az emberi élet minden formájának védelme”
– mondta XVI. Benedek a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett
hagyományos újévi köszöntésében
Karácsonykor szemléltük Isten és a teremtés misztériumát: az angyalok pásztoroknak
közölt üzenete által eljutott hozzánk az ember üdvösségének és az egész világegyetem
megújulásának jó híre. Ezért idei béke világnapi üzenetemben minden jóakaratú embert
arra szólítottam fel, hogy óvja a teremtett világot – kezdte beszédét XVI. Benedek.
Köszönetét fejezte ki Alejandro Valladares Lanza hondurasi nagykövetnek, a
Szentszékhez rendelt diplomáciai testület dékánjának üdvözlő szavaiért és rajta keresztül
köszöntötte a diplomaták által képviselt országok lakóit. Gondolatban azonban a föld
minden nemzetéhez fordult: Péter utódának kapuja mindenki előtt nyitva áll és kapcsolatokat
kíván fenntartani mindenkivel, aki hozzájárul az emberi család haladásához.
Néhány
héttel ezelőtt teljes körű diplomáciai kapcsolatok jöttek létre a Szentszék és az
Orosz Föderáció között – mondta megelégedéssel a Szentatya. Jelentőségteljes volt
az a látogatás is, amelyet a közelmúltban tett nála a Vietnámi Szocialista Köztársaság
elnöke. Az ázsiai országban, amely különösen kedves a Szentatya számára, az egyház
idén ünnepli több évszázados jelenlétét.
Ennek a nyitottságnak a szellemében
a 2009-es év során a pápa különböző országokból érkezett számos politikai személyiséget
fogadott, néhányuknál pedig látogatást tett. A jövőben is szeretné ezt folytatni a
lehetőségekhez képest.
Az egyház nyitva áll mindenki számára, mert Istenben
másokért létezik. Intenzíven részt vesz az emberiség sorsában, amely ebben a most
elkezdődött évben továbbra is magán viseli a drámai gazdasági világválság jegyeit,
közöttük a súlyos és elterjedt társadalmi instabilitást. A pápa „Caritas in veritate”
k. enciklikájában arra buzdította az embereket, hogy keressék ennek a helyzetnek a
mély gyökereit, amelyek végső elemzésben az önző és materialista gondolkodásban találhatók.
Mai beszédében Benedek pápa azt kívánta hangsúlyozni, hogy ez a mentalitás
magát a teremtett világot is fenyegeti. Emlékeztetett rá, hogy 20 évvel ezelőtt dőlt
össze Európában a Berlini Fal, összeomlottak a materialista és ateista rezsimek, amelyek
több évtizeden át uralták a kontinens egy részét. Gazdasági rendszereikkel, amelyek
nélkülözték az emberre vonatkozó igazságot, mély sebeket ejtettek. Nemcsak az emberek
és népek méltóságára és szabadságára sújtottak le, hanem a talajt, a vizet és a levegőt
is beszennyezték.
Isten tagadása eltorzítja a személyek szabadságát, és a
teremtett világban is pusztítást okoz. Ebből az következik, hogy a teremtett világ
megóvása nem elsősorban esztétikai igény, hanem sokkal inkább morális követelmény,
mivel a természet minket megelőző, az Istentől származó szeretet és igazság terv megnyilvánulása.
A pápa osztozik abban a nagy aggodalomban, amelyet a gazdasági és politikai
rendszerek ellenállása okoz a környezetpusztulás elleni harccal szemben. Ezek a nehézségek
szembetűnők voltak a tavaly decemberben, Koppenhágában megrendezett ENSZ klímatalálkozón.
A pápa reméli, hogy az év folyamán Bonnban, majd Mexikóban sorra kerülő találkozókon
olyan megegyezésre jutnak a nemzetek képviselői, amely hatékony módon néz szembe ezzel
a kérdéssel, különös tekintettel egyes szigetországok biztonságára.
Csak akkor
építhetjük valóban a békét, ha nem választjuk el a környezetvédelmet az emberi élet,
bele értve a még meg nem született élet védelmétől. Aquinói Szent Tamás azt tanítja,
hogy az ember a világegyetem legnemesebb élőlénye – mondta a pápa, majd emlékeztetett
a közelmúlt FAO csúcstalálkozójára, amely megállapította: a föld elegendő élelmiszerrel
rendelkezik minden lakója számára.
XVI. Benedek ismételten hangsúlyozta: a
teremtett világ megóvása magába foglalja az országok természeti erőforrásainak helyes
kezelését, különös tekintettel a gazdaságilag kedvezőtlen helyzetben lévő országokra.
Elsősorban az afrikai államokat említette, felidézve kameruni és angolai apostoli
látogatását, illetve az Afrikának szentelt püspöki szinódust. A szinódusi atyák aggodalommal
jelezték a hatalmas művelhető területek elsivatagosodását, amelynek oka a környezetszennyeződés.
Afrikában, mint máshol, olyan politikai és gazdasági választásokra van szükség, amelyek
biztosítják a teremtett világot tiszteletben tartó mezőgazdasági és ipari termelési
formákat.
A pápa erőteljesen megismételte: a békén való munkálkodás elválaszthatatlan
a teremtett világ védelmétől. Afganisztánban és egyes latin-amerikai országokban a
mezőgazdaság még mindig a kábítószer termeléshez kapcsolódik. A nemzetközi közösség
nem törődhet bele a kábítószer kereskedelembe és a hozzá fűződő súlyos erkölcsi és
társadalmi problémákba.
A Szentatya érintette a katonai kiadások emelkedését,
valamint az atomfegyverek további felhalmozását. Hatalmas gazdasági erőforrásokat
fordítanak ezekre a célokra, amelyeket a népek haladására szánhatnának. A májusban
New York-ban megrendezésre kerülő konferencia, amely az atomsorompó egyezményt vizsgálja
felül, remélhetőleg hatékony döntéseket hoz, amelyek a fokozatos leszerelést célozzák,
hogy földünk megszabaduljon a nukleáris fegyverektől.
A pápa Darfour, Szomália
és a Kongói Demokratikus Köztársaság nevét említette meg, ahol tovább tartanak az
erőszakos konfliktusok. A közvetlenül érintett országokon kívül a nemzetközi szervezetek
is látszólag tehetetlenek a béke helyreállítását illetően, a világ közvéleménye pedig
közönyösen, mintegy lemondással veszi tudomásul az eseményeket.
A terrorizmus
kérdését érintve a pápa megismételte január elsején tett felhívását: a fegyveres csoportok
térjenek le az erőszak útjáról és nyissák meg szívüket a béke örömének. A tömeges
elvándorlás jelenségéről szólva kiemelte a közel-keleti keresztények helyzetét. Különféle
támadásoknak vannak kitéve, vallásszabadságuk gyakorlásában is, ezért elhagyják őseik
földjét, ahol az első évszázadok egyháza kifejlődött. A pápa azért hívta össze a Vatikánba
őszre a közel-keleti püspökök különleges szinódusát, hogy éreztesse a szentföldi keresztényekkel
testvéreik közelségét.
A környezetvédelemmel kapcsolatos helyzet gyökerei
erkölcsi jellegűek, a kérdés megoldásában részt kíván venni a hívők közössége is.
Ehhez arra van szükség, hogy elismerjék közéleti szerepüket. Sajnos egyes, főleg nyugati
országokban, politikai és kulturális körökben, valamint a médiában olykor ellenséges,
sőt megvető légkör tapasztalható a vallásokkal, főleg a keresztény vallással szemben.
Világos, hogy ha a relativizmust a demokrácia alapvető alkotóelemének tekintik, fennáll
annak a veszélye, hogy a laicitást csak, mint kizáró tényezőt értelmezik, pontosabban
elutasítják a vallási tényező szociális jelentőségét. Az ilyenfajta megközelítés megosztottságot
okoz, megsérti a békét, zsákutcához vezet. Sürgetően fontos, hogy meghatározzák a
pozitív laicitás fogalmát, amely nyitott, amely az evilági és spirituális rend helyes
autonómiájára épül.
Ebben a perspektívában meg kell említeni Európát, amely
a Lisszaboni Szerződéssel az integrációs folyamat új szakaszát nyitotta meg. A Szentszék
megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szerződés értelmében az Európai Unió nyílt és
rendszeres párbeszédet folytat az egyházakkal. A jövőjét építő Európa egyre inkább
merítsen keresztény önazonosságának forrásából! – hangzott XVI. Benedek felhívása.
Mint ahogy szeptemberben, a Cseh Köztársaságban tett apostoli látogatásakor mondta,
a kereszténység pótolhatatlan szerepet tölt be minden nemzedék tudatának formálásában.
A Szentatya ezután azokról a merényletekről szólt, amelyeket törvények, vagy
törvényjavaslatok jelentenek, és amelyeket a diszkrimináció elleni küzdelem nevében
hoznak. Ezek támadások a nemek közötti alapvető biológiai különbözőség ellen egyes
európai vagy amerikai országokban. A szabadság nem lehet abszolút, mivel az ember
nem Isten, hanem Isten képmása, teremtménye. A környezetvédelem olyan kihívásokat
is jelent, amelyekre csak a nemzetközi szolidaritás révén lehet válaszolni. Az elmúlt
évben halált, szenvedést és pusztítást okozó természeti katasztrófák sújtották a Fülöp-szigeteket,
Vietnámot, Laoszt, Kambodzsát, Tajvan szigetét, Indonéziát, valamint az itáliai Abruzzo
térségét.
A pápa szentföldi zarándoklata során sürgető felhívással fordult
az izraeli és palesztin félhez: folytassanak párbeszédet és tartsák tiszteletben egymás
jogait. Most ismételten felemelte szavát, hogy egyetemesen ismerjék el Izrael állam
létjogát, békéhez és biztonsághoz való jogát nemzetközileg elfogadott határain belül.
Ugyanígy ismerjék el a palesztin nép szuverén és független államhoz, szabad helyváltoztatáshoz
való jogát. A pápa mindenki támogatását kérte: óvják meg Jeruzsálem szent jellegét,
kulturális és vallási örökségét, amely egyetemes értékű. Ez a jellegét tekintve egyedi,
szent és sokat szenvedett város csak így válhat a béke jelévé, amelyet Isten az egész
emberi családnak kíván. A pápa továbbá felhívást intézett Irak vezetőihez és állampolgáraihoz:
küzdjék le a megosztottságot, az erőszak és az intolerancia kísértését.
Pakisztánban
is erőszakos események következtek be az elmúlt hónapokban, amelyek közül néhány epizód
közvetlenül a keresztény kisebbséget érintette. Mindent tegyenek meg az ehhez hasonló
agressziók kerülésére, hogy a keresztények teljes mértékben beilleszkedhessenek országuk
életébe.
Karácsonykor az egyiptomi kopt közösség vált merénylet áldozatává
– folytatta beszédében a pápa, majd kitért Irán, Libanon, Guinea és Madagaszkár helyzetére.
Az emberiség sokat szenved és az ember önzés számos módon megsérti a teremtést.
Ezért az üdvösségre való várakozás, amely az egész teremtett világot érinti, minden
ember szívében jelen van, legyen bár hívő, vagy sem. Az egyház Krisztusban jelöli
meg a választ, aki „az elsőszülött minden teremtmény között. Benne teremtett mindent
a mennyben és a földön..” (Kol 1,15-16).
Jézus világossága és ereje segítsenek
bennünket abban, hogy tiszteljük az emberi ökológiát, tudatában annak, hogy jó hatással
lesz a környezetvédelemre, mivel a természet könyve egy és oszthatatlan! Csak így
erősíthetjük meg a békét ma és az elkövetkező nemzedékek számára – mondta a pápa a
Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjainak, mindnyájuknak boldog újévet kívánva.