Az egészséges humorizmus hiteles keresztény tapasztalat – interjú Tomáš Špidlík bíborossal

Az „Osservatore Romano” december 16-i száma interjút közöl a cseh bíborossal, aki most ünnepli 90. születésnapját.

A beszélgetés egy humoros történettel kezdődik. „Ezután már nem fog viccelődni” – súgta oda egy bíboros kolléga a 2003-as ünnepélyes konzisztóriumon, amikor II. János Pál bíborossá kreálta Tomáš Špidlík cseh főpásztort. „Eminenciád biztos lehet afelől, hogy továbbra is kizárólag komolyan fogok viccelődni” – volt az új kardinális válasza.

Az Osservatore Romano c. lapnak adott interjújában kifejtette: a humor sohasem ártalmas. A viccelődés hiteles keresztény tapasztalat. A vicc lehet komoly is. A racionalizmus és a műszaki szemlélet abszolutizálnak minden részleges megállapítást, míg a vicc relativizálja azokat. Az igazság nem lehet relatív, de tudomásul kell vennünk, hogy a titkokat csak részlegesen ismerjük – mondta a bíboros, majd elmesélt egy kedves epizódot: „Egy alkalommal II. János Pál áldásra emelte kezét, amikor így szóltam hozzá: „Szentséges Atyám! Már nem hajlik a térdem!” A pápa így válaszolt: „az enyém sem”. Erre azt feleltem: „Milyen szerencse, hogy testi gyengeségeink lábunknál, nem pedig a fejünknél kezdődnek”. A pápa erre elnevette magát – emlékezett vissza Špidlík cseh bíboros.

A cseh bíboros december 17-én ünnepelte születésnapját, amelyre rendkívüli ajándékot kapott: együtt mutatta be a reggeli szentmisét XVI. Benedek pápával az Apostoli Palota „Redemptoris Mater” kápolnájában. A pápa homíliájában többek között ezekkel a szavakkal méltatta a bíboros életútját:

„Hosszú élete és sajátos hitbeli előrehaladása azt bizonyítják, hogy Isten vezeti azt, aki ráhagyatkozik. A bíboros a gondolat gazdag útvonalán haladt végig, mindig nagy buzgalommal és mély meggyőződéssel hirdette, hogy a Kinyilatkoztatás középpontjában a Szentháromságos Isten áll. Ennek következtében a képére és hasonlatosságára teremtett ember alapvetően a szabadság és a szeretet misztériuma, aki a szeretetközösségben valósítja meg önmagát. Ez a szeretetközösség nem önmagáért létezik, hanem, ahogyan a keresztény kelet ezt fáradhatatlanul hirdeti, az isteni Személyekből fakad, akik szabadon szeretik egymást.”

Visszatérve az Osservatore Romano-ban megjelent születésnapi interjúra, a lap emlékeztet rá, hogy a Redemptoris Mater kápolna csodálatos mozaikborítása P. Marko Rupnik szlovén jezsuita alkotása, míg az ötlet Tomáš Špidlíké volt, aki a keleti spiritualitás ortodoxok által is elismert nagy teológusa. Erről a lelkiségről tesznek tanúságot a kápolna mozaikjai, amelyek azt bizonyítják, hogy Európa „mindkét tüdejével lélegzik”, vagyis nemcsak az embereknek, hanem a nemzeteknek is hivatásuk, hogy növeljék az egyetemes egyház gazdagságát. Špidlík bíboros arra törekedett egész életében, hogy Európa keleti részének keresztény üzenetét eljuttassa a földrész nyugati részébe.

A cseh bíboros 50 éven át működött egyetemi tanárként, majd 38 évig volt a római Nepomuki Szent János Pápai Kollégium spirituálisa. Ebben a minőségében olyan személyiségekkel találkozhatott, mint XII. Piusz, VI. Pál, vagy Josef Beran bíboros. XII. Piusz pápával akkor találkozott, amikor fogadta a kollégium papjait. Meglepő volt, hogy milyen jól ismerte a legapróbb részletekig Csehszlovákia szomorú valóságát. Bátorította a hazájukból száműzött papokat és azonnal gondoskodott arról, hogy szabályozzák jogi státuszukat.

VI. Pál pápával 1969. május 17-én, Beran bíboros halála napján találkoztam – folytatta visszaemlékezését Špidlík bíboros. „Négy éven át éltem Beran bíboros mellett a Kollégiumban, miután 1965-ben száműzték őt Prágából. Mindig készen állok arra, hogy tanúvallomást tegyek boldoggá avatási eljárásában. Nem sokkal halála előtt, a rákbeteg Beran bíboros, szentmisét mutatott be kápolnájában. Hirtelen légzési zavarai támadtak, így kérte a betegek kenetét. Mellette álltam, próbáltam segíteni rajta, de nem volt mit tenni. VI. Pál, akit a bíboros titkára azonnal oda hívott, éppen abban a pillanatban lépett be a szobába, amikor Josef Beran haldoklott. A pápa homlokon csókolta. Beran bíboros VI. Pál karjai között halt meg. A Gondviselés akaratából ott álltam mellettük” – mondta Špidlík bíboros.

A pápákon és bíborosokon kívül számos politikussal is találkozott személyesen, többek között Alexander Dubčekkel, a prágai tavasz egyik főszereplőjével és Václav Hávellel, a „bársonyos forradalom” hősével. Azonban Firenze „szent” polgármestere, Giorgio La Pira volt az az egyetlen politikus, aki nem választotta el a spiritualitást a közügyektől. A cseh bíborost rendkívül érdekelte La Pira Kremlben tett látogatása, Hruscsovval való találkozása. „Tanúsíthatom, hogy híres jövendölései mind beigazolódtak” – mondta az interjúban Špidlík bíboros. Azt állította, hogy a keresztény értékek tagadásán alapuló rezsim saját magát ássa alá. Giorgio La Pira jól ítélte meg az ateista totalitárius rendszer összeomlását.

Tomáš Špidlík cseh bíboros egyben a római „Aletti Központ” alapítója. A művészeti központ székházában él már 1991 óta, Rupnik atyával és egy csoport művésszel együtt. Az évek során a központ a keleti keresztény hagyományok tanulmányozásának helyévé vált. Arra tesznek kísérletet, hogy hogyan lehet tudatosan folytatni az ikonográfiai hagyományt, miszerint a látható kép megegyezik a hit kimondott vagy leírt tanúságtételével. Sőt, a képnek elsőbbsége van, mivel jobban tiszteletben tartja a misztériumot. Olyan társadalomban élünk, amelyben burjánzanak a képek, de senki sem tanítja meg az embereket arra, hogy hogyan értelmezzék ezeket a jeleket. Az „Aletti Központ” az „üdvözítő szépséget” hirdeti, azt a teológiai nézetet, amelyben a szimbolikus megközelítés áll az első helyen.

II. János Pállal való kapcsolatáról szólva Špidlík bíboros felidézte, hogy 1995-ben őt kérte fel a pápa, hogy tartsa meg a Vatikánban a nagyböjti lelkigyakorlatot. Ekkor született meg a Redemptoris Mater kápolna ötlete. Wojtyła pápa magáévá tette az orosz gondolkodó, Vjaceszláv Ivanov kifejezését: Európa akkor lesz spirituálisan egységes, ha ismét „mindkét tüdejével lélegzik”. Ivanov, aki irodalmár és az ókori történelem szakértője volt, 1926-ban mondta ezeket a szavakat, amikor a Szent Péter bazilikában nyilvánosan kiengesztelődött a katolikus egyházzal. Azt hirdette, hogy csak úgy tudunk megmenteni egy kultúrát, ha azt Krisztussal egyesítjük. Ami Krisztusé, az mindenkié és hozzájárul ahhoz, hogy a szíveket Krisztus felé irányítsa. Így tudunk mindkét tüdőnkkel lélegezni, és ez az, amire 90 éve törekszem – fejezte be az Osservatore Romano-nak adott interjújában Tomáš Špidlík cseh bíboros.