Az igazi bölcsesség Jézus – mondta a pápa a római egyetemistáknak
Az igazi bölcsesség nem valamiféle ismeret, hanem egy személy, Jézus – hangsúlyozta
XVI. Benedek a római egyetemistáknak, akik a Szent Péter bazilikában gyűltek össze
csütörtökön délután, hogy a Szentatyával együtt vesperáson vegyenek részt karácsonyi
előkészületként. Az intellektuális szeretet első formája az, hogy segítünk másoknak
felfedezni Isten igazi arcát, aki a betlehemi barlangban gyermekké lett Szeretet.
A
világ logikáját megtévesztő bölcsesség az, amely megszületett Betlehemben. A keresztény
paradoxon a mennyei bölcsességnek, vagyis az Örök Logosznak, a Názáreti Jézussal és
történetével való azonosításában áll. Nincs megoldása ennek a látszólagos ellentétnek,
hacsak nem a nagy Sz-szel írt Szeretetben: az ember örökélet iránti vágya meglágyította
Isten, a Logosz szívét, aki nem szégyellte felvállalni az emberi létet. A Bölcsesség
nélkül nem született volna semmi, ami ma létezik. Egy keresztény tanár vagy hallgató
magában hordozza a szenvedélyes szeretetet e Bölcsesség iránt – mutatott rá a pápa.
Mindent ennek a fényében értelmez, felfedezi nyomát az elemi részecskékben és a költők
verseiben, a jogi kódexekben és a történelem eseményeiben, a művészeti alkotásokban
és a matematikai kifejezésekben.
Ki volt az, aki Karácsony este a betlehemi
barlangnál köszöntötte és imádta az éppen megszületett Bölcsességet? – tette fel a
kérdést XVI. Benedek. Nem a jog doktorai vagy a tudósok. Mária, József és a pásztorok.
Az Evangélium „kicsinyei”. Ez nem azt jelenti, hogy tanulni felesleges. A kereszténység
kétezer éve a megfelelő hozzáállást javasolja ezzel kapcsolatban: tanulni kell és
el kell mélyíteni az ismereteket megtartva a „kicsinyek” lelkiségét, az alázatos és
egyszerű lelkületet, mint amilyen Máriáé, a „Bölcsesség székéé”. Hányszor fordult
elő, hogy félelemmel közelítettünk a betlehemi barlang felé, mert aggódtunk, hogy
akadályozója lehet ún. „modernségünknek” – állapította meg a Szentatya.
A
betlehemi barlangban mindenki felfedezheti az igazságot Istenről és az emberről. A
pápa az intellektuális szeretet első formáját jelölte ki az egyetemisták számára:
segíteni másoknak felfedezni Isten valódi arcát. Ezzel a buzdítással fordult XVI.
Benedek minden egyetem és felsőoktatási intézmény felelőseihez, hogy működjenek együtt
a közösség építésében, amelyben minden fiatal érett emberré képezheti magát és felelőssé
válhat a szeretet civilizációjának megvalósításáért.
A szertartás végén az
ausztrál egyetemi küldöttség átadta a Maria Sedes Sapientiae (Mária, a Bölcsesség
széke) kegyképet az afrikai delegációnak. Ezt követően a pápa Szűz Mária kegyelmébe
ajánlotta az afrikai kontinens és az együttműködésben részt vevő minden hallgatót,
amely a közelmúltbeli püspöki szinódus után született a római és az afrikai egyetemek
között.