Előrelépés a vallásszabadság terén, javuló kapcsolatok az USA-val – XVI. Benedek beszéde Kuba új szentszéki nagykövetéhez

Enyhülő kapcsolatok az Egyesült Államokkal, a vallásszabadság javulása, a gazdasági világválság, amelyet az embargó még súlyosabbá tett - ezeket az alapvető témákat érintette a pápa a kubai helyzet elemzésében, amikor fogadta a karib-tengeri ország új szentszéki nagykövetét.

Közel 12 évvel ezelőtt egy teljesen eltérő nemzetközi helyzetben felhangzott II. János Pál kívánsága: Kuba nyíljon meg csodálatos lehetőségeivel a világ előtt és a világ nyíljon meg Kuba előtt. Egy évtizeddel később XVI. Benedek megállapította, hogy ez részben megvalósult a várakozások és nehézségek közepette. Kuba döntő szerepet ért el a Karib-tenger és Latin-Amerika gazdasági és politikai kontextusában. 1998-hoz képest elsősorban a nyitás az észak-amerikai óriás felé lehetőséget adott a múlttól eltérő történelem kialakítására. Az Egyesült Államokkal javuló kapcsolatok kölcsönösen előnyökhöz vezetnek, anélkül hogy a két állam és állampolgáraik szuverenitása és jogai csorbulnának.

A gazdasági válságról szólva a Szentatya kiemelte, hogy számos más ország mellett Kubát is érinti. A következményei társulnak a természeti csapások pusztító hatásaival, a gazdasági embargóval, amely elsősorban a legszegényebbeket sújtja. Ebben az összetett helyzetben sürgető szükség van egy olyan gazdaságra, amely szilárd etikai alapokra épül és középpontba állítja a személyt és jogait, anyagi és spirituális jólétét.

XVI. Benedek utalt Kuba védőszentje, a Szeretet Szűzanyja-kegykép felfedezésének 400. évfordulójára, amelyet 2012-ben ünnepelnek majd. A karibi helyi egyház közel áll a lakossághoz és szerény, de hatékony segítségével hozzá kíván járulni jólétéhez. Az ország hatóságaival elért együttműködés megerősítése lehetővé tette nagy tervek megvalósítását, az újjáépítést, különösen a természeti csapások idején. A pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy növekedjenek meg a vallásszabadság gyakorlásának a konkrét jelei, ahogy az utóbbi években történt. Váljon lehetővé, hogy szentmiséket tartsanak a börtönökben, vallási körmenetekre kerülhessen sor, javítsák meg és adják vissza az istentiszteleti helyeket, építsenek egyházi otthonokat és biztosítsanak szociális ellátást a papoknak és szerzeteseknek. Így a katolikus közösség szabadabban gyakorolhatja lelkipásztori feladatát.

A Szentatya emlékeztetett Kuba ősi keresztény gyökereire, amelyek rendkívüli spirituális és erkölcsi örökséget hagytak az országra. Meghatározó módon hozzájárultak ezáltal a kubai lélek formálásához erkölcsi és spirituális értékeket tanítva az embereknek, mint az élet tiszteletben tartása a fogantatástól a természetes halálig.

Végül a pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a kubai hatóságokkal folytatott párbeszéd vezessen az elvi keretek meghatározásához a Vatikán és a karib-tengeri ország közötti korrekt és soha meg nem szakított kapcsolatok érdekében. Ez biztosítsa a helyi egyház életének és lelkipásztori tevékenységének a fejlődését. A kubai egyház alapvető szolgálata Jézus Krisztus és az igazságban való szeretet, megbocsátás és kiengesztelődés üzenetének hirdetése. Az a nép, amely a harmóniának ezen az útján jár, olyan nemzet, amely egy jobb jövő reményét élteti – zárta Kuba új szentszéki nagykövetéhez szóló beszédét XVI. Benedek.