Az egyházak az EU hivatalos párbeszéd-partnereivé válnak - az Európai Unió Püspöki Bizottsága – a COMECE nyilatkozata

December elsején életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amely az intézményes reformokon túl, fontos törvényt vezet be az egyház számára. Az EU elismeri az egyházak önazonosságát és a társadalom életéhez való sajátos hozzájárulásukat. Ezen az alapon „nyitott, átlátható és rendszeres” párbeszédet folytat velük.

A 17. cikkelynek megfelelően az egyházak és vallási közösségek erősíthetik a párbeszédet az Európai Bizottsággal, Tanáccsal és Parlamenttel.

Az egyházak, amelyek a katolikus szociális tanításból merítenek, és szilárd tapasztalatokkal rendelkeznek, bíráló és építő párbeszédet folytathatnak az EU politikáit meghatározó döntéshozókkal – olvassuk a brüsszeli székhelyű COMECE december elsejei nyilatkozatában.

Az új évtized vigíliáján most ugyanazok a sürgető kihívások aggasztják az Európai Uniót és az egyházakat. Ezek a következők: minden ember méltóságának előmozdítása, szolidaritás a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeivel, olyan gazdaság megteremtése, amelynek középpontjában az ember áll, szolidaritás a nemzedékek között és a fejlődő országokkal, a klímaváltozás, a teremtett világ megóvása, a bevándorlók befogadása és a kultúrák közötti párbeszéd.

A COMECE tehát örömmel üdvözli az EU, valamint az egyházak és vallási közösségek közötti párbeszédet. Olyan eszközről van szó, amely lehetővé teszi, hogy az egyházak hatékonyabb partnerként vegyenek részt az Unió életében. Így az EU a népek és értékek olyan közösségévé válik, amely tudatában van felelősségének, amely egységes és nyitott mások felé.

Az elmúlt években a gyakorlatban már megvalósult a párbeszéd az európai intézmények valamint a COMECE és ökumenikus partnerei között – írják a főpásztorok. Ennek a „gyakorlati párbeszédnek” köszönhetően az évek során növekedett a felek közötti kölcsönös bizalom. Az unió főpásztorai most tovább kívánják folytatni és el akarják mélyíteni ezt a párbeszédet. Az Európai Unió Püspöki Bizottsága (COMECE) arra szólítja fel a földrész egyházait és keresztényeit, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget: tapasztalataikra és humanitásukra építve járuljanak hozzá az európai tervhez.