A magyar történelemről a „Hatalom és Kegyelem – Európa védőszentjei” c. római kiállítás
keretében
Horváth Hajnalka jegyzete: „Egy tárlat, mely Európa történetéről mesél népeinek
és államainak szentjein, védőszentjein keresztül” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg
Tarcisio Bertone bíboros államtitkár október 8-án Rómában, a Velence Palotában megrendezett
történeti-művészeti kiállítást.
A szentek, még ha különböznek is egymástól
személyiségüket, kegyes cselekedeteiket, hivatásukat, társadalomban betöltött szerepüket
nézve, mégis összeköti, hasonlóvá teszi őket egy tényező: Krisztushoz való hasonlóságuk.
Küldetésük nem más, mint láthatóvá tenni a földön Krisztus életét, aki bennük rejtőzik.
Ők az élő példái annak, hogy az emberi élet tökéletessége valóban lehetséges, mely
a szeretetben, a megbocsátásban, önmagunk felajánlásában mutatkozik meg. Isten kegyelme
és szépsége ez, melyet a szentek élete tükröz mindannyiunk számára.
A szent
kapcsolat ég és föld között, Isten és ember között, melynek része a szent közbenjárói
szerepe a mennyben. Ezért minden szent egyben védőszent is, melyet élete során véghezvitt
cselekedetei alapján tulajdonítanak neki: lehet az emberi csoportoké, szervezeteké
vagy éppen egy egész nemzeté, mely utóbbira tökéletes példa Szent István király személye,
mint a magyar nemzet védőszentje.
A „Hatalom és kegyelem – Európa védőszentjei”
c. kiállítás a szentek, vagyis az életszentség történetét mutatja be a művészet által
a kezdetektől egészen napjainkig: a kereszténység elterjedésétől a jelenkorig. Történelmi
koronként különböző életszentség modellekkel találkozunk: a kereszténység első századaiban
az üldözések idején a vértanúság jelentette a szentség elnyerését; a kora középkorban
ezt a remeteség valamint az elszigetelt szerzetesi életforma váltotta fel, mely lehetőséget
adott a lelki és bűnbánó életre, lemondva a világi javakról és minden azzal járó kísértésről.
Új modellként jelenik meg a XI. században a királyi szentség, mely a nemzetek uralkodóit
kívánta felmagasztalni, erősítve azzal a dinasztia törvényes uralkodását is. Európában
ez nagyon jelentősen megmutatkozott.
A kiállításon látható Benczúr Gyula 1875-ben
készült monumentális olajfestménye: Vajk megkeresztelkedése, valamint a magyar Szent
Korona másolata is, mely nemzetünk keresztény mivoltának egyik jelképe. Szent István
király volt az első középkori uralkodó, akit vértanúság nélkül, vallásos tetteiért
emeltek az oltár szentségére. Szent István a keresztény hit védelmét szolgálta alázattal,
szeretettel és bölcsességgel. A róla, valamint Szent László királyról kiállított,
1500 körül készült két fa szobor is jól mutatja keresztény államunk két alappillérét:
a szent királyt, aki felvette a kereszténységet, valamint Szent Lászlót – aki István
és fia Imre herceg szentté avatását is szorgalmazta – aki a szent király utódaként
az Árpádok dinasztiájával a keresztény magyar királyság és az egyház közti szövetséget
erősítette.
A XII. században újabb életszentség modellel találkozunk, mely
a városok kialakulásával, így a társadalom átalakulásával magyarázható. A szegények,
hontalanok egyre növekvő jelenléte a koldulórendek megalakulásához vezet, melyek a
segítségre szoruló emberben a szenvedő Krisztust fedezik fel. A szeretetcselekedetek,
a szegénységben megtalált boldogság jellemzi a XIII. századi szenteket. A középkor
ezen szakaszának egyik kiemelkedő alakja Árpádházi Szent Erzsébet, aki mint világi
ember jut el a szentségig. A kiállítás során több róla készült munkát is láthatunk:
Lienzen-Mayer Sándor 1882-ben készült olajfestményén Erzsébet hercegnőként jelenik
meg, amint segítséget nyújt az út szélén heverő édesanyának és gyermekének. E gesztus
egész életének értelmét összefoglalja. Lippo Memmi 1330 körüli táblaképén Erzsébet
rózsacsodája látható, mely szintén az általa véghezvitt kegyes cselekedetek jelképe.
A szentek Krisztus életének igazi ikonjai, melyeket a művészet képes a néző
elé varázsolni, hogy évszázadokkal később is lehetőségünk legyen megcsodálni a keresztény
igazság és szépség közvetítőit. A keresztény Európa történelmébe a magyar nemzet is
beleírta magát, s ez jól érzékelhető e csodálatos gyűjtemény megtekintésekor is. „Kívánom,
hogy a kiállítás mindenkiben ébresszen nosztalgikus érzést a szentek iránt” – mondta
beszédében Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a „Hatalom és kegyelem – Európa védőszentjei”
római tárlat megnyitóján.