Teremtsünk magunkban csöndet - Perger Gyula atya gondolatai Advent első vasárnapjára
Fölkel a nap és lenyugszik,
tavaszra nyár, nyárra ősz, őszre tél, aztán megint tavasz következik. Benne állunk
az idő sodrában, sokszor nem is vesszük észre, mint a pillanat úgy múlnak az évek.
Benne állunk az időben, az Egyház pedig tanít az ünnepek sorával, az ünnepkörökkel
szinte kézen fogva végigvezet bennünket üdvösségünk történetén. Segít abban, hogy
átéljük a történelmet, átéljük népek, nemzetek, nemzetségek, évszázadok, évezredek
várakozását, mert a Messiásra vártak, és a Messiás eljött.
Ádvent jelenvalóvá
teszi számunkra ezt az ősi várakozást, a Messiásra, az Üdvözítőre való várakozást,
ugyanakkor figyelmeztet bennünket arra, hogy mindannyiunk számára valóság az idő múlása,
és Jézus mindannyiunk életének a végén eljön, de addig is közelít minden találkozásban,
és jeleken keresztül szólít meg bennünket. Az Egyház adventben elsőként
azt kéri tőlünk, hogy tartsunk őszinte bűnbánatot. Egy jól előkészített és elvégzett
szentgyónással hordjuk le lelkünkről a bűnök hegyeit! Győzzük le magunkban az igazság
iránti közömbösséget, győzzük le magunkban Jézus és az Egyház ügye iránt való érdektelenséget.
Győzzük le magunkban az állapotbeli kötelességeink végzésében való felületességet.
Hogyan állunk ezen lelkiismereti kérdésekkel és feladatokkal? Az Egyház
második kérése adventben, hogy újítsuk meg az imaéletünket. Teremtsünk magunkban csendet.
Ne csak a bajban forduljunk Jézushoz, hanem akkor is, ha jól megy sorunk. Hogyan állunk
az imádsággal, csak akkor fordulunk az Istenhez, ha szükségünk van valamire, ha ez
elkerülhetetlen, vagy az Isten életünk része?
És végül azt kéri tőlünk az
Egyház adventben, hogy vizsgáljuk meg embertársainkhoz fűződő magatartásunkat, felebaráti
szeretetünket. Tudok-e megbocsátani az idei adventben mindazoknak, akik engem megbántottak,
és tudok-e bocsánatot kérni azoktól, akiket én bántottam meg?
Tedd meg ezeket
a feladatokat, hogy karácsony szent ünnepén a Te szívedben is megszülethessen a mi
Urunk, Jézus Krisztus.