Ír főpásztorok nyilatkozata a papok által gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélésekről

Az elmúlt napokban közzétették Írországban a dublini főegyházmegyében 1975 és 2004 között egyházi személyek által gyermekek ellen elkövetett szexuális bűntettekről szóló jelentést.
Seán Brady bíboros, armaghi érsek, egész Írország prímása november 26-án nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és szégyenét a jelentésben feltárt tények miatt. Bocsánatot kért minden sértettől és hozzátartozóiktól, valamint az egész ír néptől azért, hogy ezeket a visszaéléseket hosszú éveken át takargatták. Fontosabbnak tartották az egyház hírnevét, mint a gyermekek biztonságát és jólétét.

A bíboros mindenkit arról biztosított, hogy az írországi részegyház gyermekvédő politikája ma a gyermekek jólétét helyezi előtérbe. Az egyházmegyék szorosan együttműködnek az illetékes állami hatóságokkal. Senki sem bújhat ki a törvény alól Írországban. Minden katolikus kötelessége, hogy teljes mértékben teljesítse polgári kötelezettségeit és együttműködjön bármiféle bűntett feltárásában – olvassuk az ír bíboros nyilatkozatában.

Diarmuid Martin dublini érsek nyilatkozatában leszögezte: soha egyetlen bocsánatkérő szó sem lehet elegendő azokért a tettekért, amelyeket főegyházmegyéjének papjai gyermekek és kiskorúak ellen elkövettek. A bizottság jelentése beszámol a bűntényekről, de soha semmiféle jelentés nem adhat számot a gyermekek és hozzátartozóik szenvedéséről. Sokan még ma sem képesek beszélni az elszenvedett szörnyűségekről.

A főpásztor arra buzdítja őket, hogy forduljanak bizalommal az általuk kiválasztott egészségügyi tanácsadókhoz, rendőrséghez vagy a gyermekek védelmére létrehozott egyházmegyei központhoz. Egy gyermek ellen elkövetett szexuális visszaélés minden esetben bűncselekmény a polgári törvény szerint és mindig is az volt a kánonjog értelmében, továbbá súlyos bűn volt és az is marad.

A jelentés egyik legfájdalmasabb szempontja, hogy miközben az egyházi vezetők, a püspökök és a szerzetes elöljárók mulasztást követtek el, minden szülő, aki az egyházmegyében jelentést tett a visszaélésről, tisztában volt azokkal a szörnyűségekkel, amelyeket gyermeke elszenvedett. Nem anyagi kártérítés, vagy bosszúállás volt a szülők célja, amikor az esetet jelentették, hanem pusztán az, hogy soha többé ne forduljon elő hasonló visszaélés egyetlen gyermekkel sem. Azok, akik bátran továbbra is eltökélt szándékkal feltárják a történteket, hogy mindenki megismerje az igazságot, megérdemlik hálánkat és csodálatunkat – olvassuk Diarmuid Martin dublini érsek nyilatkozatában.

Hogyan lehetséges, hogy felelős személyek ilyen drámai módon alábecsülték annak a veszélyét, hogy egy pap, aki megsértette Jézus egy „kicsinyét”, továbbra is visszaéljen gyermekekkel, amennyiben nem akadályozták meg tettében?

A sors iróniája, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az „egyház védelmében” tettek azért, hogy „elkerüljék a botrányt”, most ehhez az egyházat sújtó rettenetes botrányhoz vezettek.
A papok által gyermekek ellen elkövetett visszaélések olyan károkat okoztak, amelyeket soha nem lehet eltörölni. „Mint Dublin érseke, és személyesen, mint Diarmuid Martin, bocsánatot kérek minden túlélőtől, fájdalmat és szégyent érzek mindazért, ami történt” – írja a főpásztor.

Az a tény, hogy az agresszorok papok voltak, sértés mind Isten, mind a papi hivatás számára. A szexuális visszaélés által okozott fájdalom rettenetes, ami egy életen át tarthat. Ma egyértelműen meg kell állapítani, hogy a dublini főegyházmegye nem volt képes arra, hogy felismerje az érintett személyek gyermekkorának elrablását. Az egyházmegye mulasztást követett el, amikor nem válaszolt a tényeket bátran feltárók kérésére, súlyosbítva ezáltal ártatlanságuk megkárosítását. Ezt soha semmiféle bocsánatkérés nem teheti jóvá – nyilatkozta november 26-án Diarmuid Martin dublini érsek.