„Segítsük a művészeket, hogy megismerjék az üdvösség nagy kincseit” – interjú P. Marko Rupnik jezsuita teológussal

A szlovén szerzetes, egyetemi tanár, mozaikművész, a római Pápai Keleti Intézet keresztény művészeket tömörítő „Aletti” nevű központjának igazgatója méltatta rádiónkban a Szentatya és a művészek szombaton, a Sixtus-kápolnában megrendezett találkozóját.

XVI. Benedek pápa gesztusa nagyon fontos az egyház és a művészet, de főleg az egyház és a művészek közötti párbeszéd számára. Az egyház érzékeli, hogy a művészek még mindig távol állnak tőle. A pápa beszédéből világosan kiderült, hogy fel akarja gyorsítani ezt a találkozást. A nehézségek gyökerei messzire nyúlnak – fejtette ki Marko Rupnik jezsuita atya. Ne feledjük, hogy egy bizonyos történelmi korban, amikor Európa az eszmét, a szót, a logikát, a tudományt, a filozófiát választotta a megismerés útjául a művészet holtvágányra került. Az antikvitásban a művészet volt a királyi út, a jelkép, a metafora. A háttérbe szorult művészet racionális, mechanikus és sematikus rendszerben gyűjti össze a megsértett, megsebzett ember tiltakozását.

Ma azonban érezhető az a sokak által kifejezett vágy, hogy a művészek olyan valóságot teremtsenek, amely túlmutat önmagán. Az emberek olyan alkotásokat szeretnének látni, amelyekkel azonosíthatják magukat az élet nehéz vagy boldog pillanataiban. Ma elérkeztünk arra a pontra, amikor számos művész számára fontos, hogy kilépjen önmagából, hogy kapcsolatot, közösséget teremtsen másokkal. Az egyház feladata, hogy segítse a művészeket az üdvösség nagy kincseinek megismerésében, megtapasztalásában. Minél inkább az üdvösség, a megváltás felé vezető útra lép a művész, annál erőteljesebb lesz alkotása. Járuljunk hozzá ahhoz, hogy a megváltás, a világosság, a szeretet, a befogadás, az irgalmasság nagy üzenete eljusson a tehetséges, művészi érzékenységgel és kifejezési képességgel rendelkező alkotókhoz – mondta rádiónknak adott interjújában Marko Rupnik szlovén jezsuita.