Képzési lehetőségek keresése a karitatív területen dolgozók számára – ezzel a témával
foglalkozott a VI. Pál által 1971-ben létrehozott vatikáni dikasztérium 28. plenáris
ülésén. Az alkalomra egyházmegyék, nemzetközi segélyszervezetek képviselői gyűltek
össze öt kontinensről. A pápai tanács munkája a katolikus jótékonysági intézmények
kezdeményezéseinek koordinálása. A tanácskozásról Giampietro Dal Toso prelátus, a
„Cor Unum” Pápai Tanács titkárhelyettese nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.
Elmondta,
hogy a képzés problémája függ az eltérő földrajzi, történelmi és kulturális helyzettől.
Ettől függetlenül azért lehet olyan alapvető pontokat találni, amelyek általánosságban
érvényesek mindenkire, aki egy katolikus segélyszervezetben dolgozik. Ezek a személyek
arra kaptak meghívást, hogy növekedjenek a hitben és a Krisztussal való személyes
találkozásban, valamint tanúságtételük váljon teljesen kereszténnyé. Ahhoz, hogy választ
adjunk az elsődleges szükségletekre, az emberi szív mélységének elérésére, nélkülözhetetlen
a keresztény tanúságtétel és Isten szeretetének közvetítése minden ember számára.
Az éhezés témája a „Cor Unum” Pápai Tanács munkájának középpontjában áll és
jelentősen küzd megszüntetéséért. A fejlett világban rendelkezésre álló számos eszköz
ellenére a probléma elsősorban a szétosztásban rejlik. Az éhezés nemcsak az étel hiányának
problémája, hanem sokszor a víz, illetve a megfelelő mezőgazdasági technikák elsajátításának
hiányához kapcsolódik.
Kiemelkedő jelentőségű volt II. János Pálnak a Száhel-övezet
országaiba tett látogatása után annak az alapítványnak a létrehozása, amely a víz
problémájának megoldását célozta. A II. János Pál Alapítvány a Száhelért támogatja
a vízerőforrások keresését, amelyek elősegítik a földművelést és az élelem megtermelését.
Számos más kezdeményezés is létezik ezen a területen, mint pl. az ún. élelmiszer bankok
Olaszországban, amelyek élelmiszert gyűjtenek és osztanak szét azoknak, akik nem tudják
megvenni maguknak. Dal Toso prelátus végül emlékeztetett rá, hogy az éhezés jelenleg
sajnos nemcsak a fejlődő országokat érinti, hanem a nyugati országok lakosságának
szegényebb rétegeit is.