A keresztség fontossága a keresztények életében – XVI. Benedek beszéde a concesiói Szent Antal plébánián

Bresciai látogatásának utolsó állomása arra a plébániára vezetett, ahol Giovanni Battista Montinit megkeresztelték. XVI. Benedeket a hívek serege fogadta a templomban. Beszédében jelentős és megindító élménynek nevezte, hogy ellátogathatott erre a helyre, ahol valószínűleg VI. Pál a hivatás kegyelmét kapta a Mestertől. „Itt lettem keresztény… kaptam meg a hit ajándékát” – idézte Montini pápa szavait. Majd a keresztények életében a keresztség fontosságáról szólt. A keresztség az első, alapvető és természetfeletti kapcsolat az Úr Húsvétja és a mi Húsvétunk között. Ez az a szentség, amely által a halál misztériuma és Krisztus feltámadása átöröklődik követőibe és megkezdődik a Krisztussal való szeretetközösség kapcsolata. VI. Pál szerette kiemelni a keresztség Krisztus-központú dimenzióját. Az egyházban és a világban végbemenő nagy átalakulások idején Montini pápa számtalanszor hangsúlyozta, hogy szilárdan meg kell maradnunk a Krisztussal való szeretetközösségben.

Hogyan élem meg a saját keresztségemet? – tette fel a kérdést XVI. Benedek. A mai világban az a kísértés áll előttünk, hogy a hitet olyan bilincsnek érezzük, amelytől meg kell szabadulni, amely egy régi, túlhaladott dolog, amelyre már nincs szükség. Ezért az ember azt gondolja: elegendő a gazdasági és társadalmi élet, hogy választ adjunk az emberi szív vágyaira. Erre vonatkozóan Szent Ágoston a Vallomásokban azt írja, hogy szívünk nem talál békére, míg meg nem pihen Istenben. Az ember csak akkor igazán boldog, ha megtalálja a világosságot, amely megvilágosítja és értelmet ad. Ez a világosság a Krisztusba vetett hit, ajándék, amelyet a keresztségben kapunk meg és amelyet állandóan újra fel kell fedezni, hogy átadhassuk másoknak.

XVI. Benedek emlékeztetett arra a hatalmas ajándékra, amelyet azon a napon kaptunk, amelyen megkereszteltek bennünket. Nem könnyű kereszténynek lenni – hangsúlyozta a pápa. Bátorságra és állhatatosságra van szükség, hogy ne hasonuljunk a világ mentalitásához; hogy ne csábítsanak el bennünket a hedonizmus és a fogyasztás erős felhívásai; és képesek legyünk szembenézni, ha szükséges, a meg nem értéssel és a valós üldöztetésekkel. A keresztség megélése azzal jár, hogy szilárdan egységben maradunk az egyházzal, akkor is, ha arcán árnyékot vagy foltot látunk. Szeressük és szolgáljuk hűséges szeretettel, amely konkrét gesztusokban mutatkozik meg a közösségeinken belül. Ne engedjünk az individualizmus, az előítéletek kísértésének, lépjünk túl a rivalizáláson és a megosztottságon. Így válunk Krisztus igazi tanítványaivá! – mutatott rá XVI. Benedek. Majd Mária, Krisztus és az egyház Anyja segítségét kérte ennek megvalósításához.