„A világot megszabadíthatjuk az éhségtől, ha a politikusok részéről megvan az erre irányuló erős akarat” – Jacques Diouf, a FAO főigazgatójának szinódusi felszólalása

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója, a szenegáli származású Jacques Diouf október 12-én délelőtt mondta el beszédét. Ez volt az első alkalom a szinódusok történetében, hogy a muzulmán vallás egy képviselője szólalt fel. A FAO vezérigazgatója elemzésében rámutatott: Afrika mindenekelőtt közös értékeket jelent, amelyek egy nép történelmi tudatának civilizációján alapulnak. A földrész, amely vértanúságot szenvedett, amelyet kizsákmányoltak, amelyet a rabszolgaság és a gyarmatosítás által kifosztottak, ma politikailag szuverén. Nem zárkózhat önmagába, és nem választhatja a visszautasítást, bár kötelessége az emlékezés. Nagylelkűen gyakorolnia kell a megbocsátást, és tovább kell fejlesztenie kulturális tudatát, amely saját önazonosságára épül. El kell határolnia magát minden olyan irányzattól, amely kultúrája elidegenítő beolvasztását célozza.

Jacques Diouf beszédében utalt rá, hogy az afrikai értékek a különféle művészeti ágakban is sajátos kifejezésmódokban tükröződnek. A hangsúlyozott formák és méretek a szeretet üzenetét közvetítik, mély érzelmeket tolmácsolnak. Erre a szilárd kulturális talajra kell Afrikának építenie jövőjét, összhangban a föld minden népével.
Afrika a jövő földrésze – állapította meg Jacques Diouf. Az elkövetkező 40 évben erős népességnövekedés várható: 2050-ben kétmilliárd lesz lakóinak száma, vagyis a kétszerese a jelenlegi népességnek. Megelőzi majd Indiát és Kínát is, és így a világ legnagyobb piacává válik.

A földrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni a világ gazdasági fejlődésének folyamatában. Potenciális erő- és energiaforrásai azonban csak akkor válnak valósággá, ha a földrész lakóinak gazdasági felemelkedését szolgálják, ha Afrika felszabadul az éhség és a rosszultápláltság igája alól. Ezért békében és egységben kell élnie. A közéletben meg kell valósítani a demokráciát, az átláthatóságot, a jog elsőbbségét, a törvényességet, a független igazságszolgáltatást. A gazdasági élet teremtsen jólétet a földrész lakói számára, különös tekintettel a nincstelenekre, a legvédtelenebbekre.

Az élelmezési biztonság nélkülözhetetlen a szegénység csökkentéséhez, a gyermekek oktatásához, a lakosság egészségügyi ellátásához, a fenntartható gazdasági növekedéshez. Hatással van a világ stabilitására és biztonságára is. Az elmúlt két évben az éhséglázadások 22 ország kormányait ingatták meg. Az élelmezés egyben első helyet foglal el a szociális kérdések között, alapvető tényező a globális biztonság szempontjából is.

A FAO által összegyűjtött legfrissebb adatok szerint ma még súlyosabb a helyzet az éhség és rosszultápláltság terén, mint az 1996-ban megrendezett élelmezési csúcstalálkozó idején. Az emberiség történelmében az éhség most először a föld lakosságának 15 %-át, azaz egy milliárd személyt sújt.

A föld rendelkezik elegendő pénzügyi eszközökkel, hatékony technológiákkal, természeti és emberi erőforrásokkal ahhoz, hogy véglegesen kiküszöböljék az éhséget az egész világon. A FAO főigazgatója érintette azoknak az illegális bevándorlóknak az áradatát, akik az éhség és a szegénység elől menekülve érkeznek meg Európa partjaira, gyakran tragikus körülmények között életüket veszítik, mielőtt célhoz érnének.

Jacques Diouf elismeréssel szólt az egyház segélynyújtó tevékenységéről. A misszionáriusok, a szerzetesek és szerzetesnők nehéz, és gyakran hálátlan munkát végeznek. Jelenlétük mindig hasznos a kormányközi és nem kormányzati szervek mellett, valamint a polgári társadalomban. A katolikus egyház és az iszlám tanítása egyaránt azt hirdeti, hogy őrködni kell az energiaforrások ésszerű felhasználása felett, tiszteletben tartva az embereket és a javakat, kerülve a pazarlást. Az egyház társadalmi tanítása ebből a szempontból alapvetően fontos, mivel hangsúlyozza a szociális felelősség alapvető szerepét – mondta szinódusi felszólalásában Jacques Diouf, a FAO főigazgatója.