"Nagyon meg vagyok tisztelve" - nyilatkozta a Vatikáni Rádió zenei műsorának az életműdíjas Kurtág György

A Velencei Biennále keretében működő 53. Nemzetközi Kortárszenei Fesztivál idei Arany Oroszlán díját Kurtág György kapta életművéért. A zeneszerző szeptember 27-én vette át a neves kitüntetést, amelynek odaítélésével a teljes fesztiváligazgatóság egyetértett. A tiszteletére rendezett ünnepi koncertet a torinói Orchestra Sinfonica Nazionale della Rai élén a zeneszerző tanítványa, barátja és szintén külföldön élő honfitársa, Peskó Zoltán vezényelte. Jeles Kurtág-specialisták játszották több művét, így a Hipartitát, a Grabstein für Stephant, vagy az op. 42-es  ...concertante... kettősversenyt (Elena Casoli gitárművész, Kikucsi Hiromi és Haki Ken brácsaművész tolmácsolásában). Emellett  Ligeti és Bartók zenéje is kiemelt szerepet kapott a velencei fesztiválon, mely október 3-án zárult le. A "Body of Sound" - "A hang teste" elnevezésű rendezvényen kilenc nap alatt 87 különböző produkcióval találkozhatott a közönség, ezek között 26 olaszországi és 16 világbemutatóra került sor a konferenciákkal és workshopokkal tarkított programban.

Marco Di Battista, a Vatikáni Rádió kortárs zenei műsora, a New Music szerkesztője rövid helyszíni interjút készített Kurtág Györggyel, aki meghatott szavakkal nyilatkozott a nagy kitüntetésről:

 Luca Francesconi, a Velencei Biennále zenei igazgatója így nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Kurtág Györgyről:
"Egy olyan idős művészről van szó, aki sajátos méltósággal rendelkezik, mely az önmaga és a mások iránti tiszteletből fakad. Ezt a mára kihalóban lévő tiszteletet kellene újra megértenünk és felfedeznünk. Azt a képességet, amellyel elidőzik egy elképzelés, egy zenei részlet, alak előtt, mintha az a világ legfontosabb dolga lenne. Kurtág György képes a világot egy hangban bemutatni, és ez a mélységre törekvés el kell, hogy gondolkodtasson bennünket."

Méltatásában a következőket olvassuk:
"Az Arany Oroszlán életműdíj nem csupán tisztelgés a mai zenei élet egyik vitathatatlan mestere előtt, de egyben késői elismerése annak az úgymond figuratív zenei nyelvnek, mely élő maradt a XX. század második felében. Kurtág mindig is kifejező és mélyen lírai zenét szerzett, annak ellenére, hogy kora fő irányzatai az absztrakt zenei formák és a hangstruktúra analitikus kutatása felé hajlottak. Az uralkodó avantgárd irányzat visszautasítása miatt hosszú időre mellőzött művész zenéje azonban korunk egyik legköltőibb és legfokozottabb megjelenítése. A Kurtág-darabok gyakran egyszerűnek és eleminek tűnnek, mint a gitárhangzatok a gyászindulóban, melyet barátjának írt "Grabstein für Stephan" címmel. Kompozícióiban a múlt mindig továbbél, ihlető forrásként és emlékként egyaránt. A töredékesség költészete Kurtág nevét Schubertéhez közelíti, aki számára az egyik legtisztább és legtudatosabb módon szeretett zeneszerző."