A pápa csehországi útjának szentelte a szerdai audienciát: Európának szüksége van Istenre, hogy újra megtalálja a reményt a jövőhöz. A politikusok tanúskodjanak az igazságról saját életükben

Szerdán délelőtt a napfényben fürdő Szent Péter téren tartotta meg az általános kihallgatást XVI. Benedek, amelyen fölelevenítette csehországi apostoli utazásának állomásait. Megerősítette a remény üzenetét a cseh híveknek, akiket arra szólított, hogy bátran építsék Európa jövőjét. Az olasz nyelvű köszöntésben a pápa Luigi Sturzo atya példáját állította a politikában elkötelezett keresztények elé. A szicíliai származású pap és politikus ötven évvel ezelőtt hunyt el.

Zarándoklatnak és egyben küldetésnek nevezte Benedek pápa csehországi útját, melyet Európa szívében tett. Kiemelte, hogy a földrésznek szüksége van arra, hogy újra fölfedezze a remény alapját Istenben és szeretetében. Utalt látogatása mottójára: Krisztus szeretete a mi erőnk. Ez az erő ihleti az igazi forradalmakat, melyek békések és felszabadító hatásúak. Ez az erő támogat minket a válságos pillanatokban. Általa újra felemelkedhetünk, amikor a nehezen visszanyert szabadság elveszteni látszik önmagát, saját igazságát.

Krisztus szeretete egy Gyermek arcában mutatkozott meg először. Ezért a Szentatya csehországi utazásának első állomása éppen a prágai Győzedelmes Szűz Mária templom volt, ahol imádkozott a Kis Jézus szobra előtt. Fohászkodott a gyermekekért, a szülőkért, a család jövőjéért. Az igazi győzelem, amit ma Máriától kérünk, a szeretet és az élet diadala a családban és a társadalomban - mondta.

A prágai várban a pápa találkozott a polgári és politikai élet képviselőivel, valamint a diplomáciai testülettel. Hangsúlyozta, hogy a vallási és civil szféra harmonikusan megfér egymással, ki-ki a maga területén. A szabadság és az igazság szoros kapcsolatáról szólva kijelentette: nem szabad félni az igazságtól, mert az az ember és a szabadság barátja. Csak az igazság, a jóság és a szépség őszinte keresése által nyújthatunk a mai fiataloknak jövőt. Ez különösen érvényes a felelős politikai és nevelői munkát végzőkre, akik arra hivatottak, hogy merítsenek a Teremtő bölcsességét tükröző igazság fényéből, személyes életükkel téve róla tanúságot.

A cseh katolikusokkal találkozva a Szentatya megállapította, hogy a Közép-kelet-európai közösségek ma nehéz pillanatot élnek át: az ateista totalitarizmus következményeihez hozzáadódnak a szekularizmus és a nyugati fogyasztói szemlélet káros hatásai. Ezért a pápa arra buzdított mindenkit, hogy merítsenek új erőt a feltámadt Úrtól, hogy így evangéliumi kovász legyenek a társadalomban, és elkötelezzék magukat a szeretetszolgálat és a nevelés területén.
A Brno-ban és Stará Boleslav-ban bemutatott két szentmisén a Szentatya a remény üzenetét adta át a csehországi híveknek, mely a Krisztusba vetett hiten alapul. Erről a reményről tanúskodott Szent Cirill és Metód, valamint Szent Vencel is.
Az ökumenikus találkozót felelevenítve a pápa kiemelte, hogy a krisztushívők erőfeszítései az egyre teljesebb és láthatóbb egység megteremtésére hatékonyabbá teszik közös elkötelezettségüket Európa keresztény gyökereinek újrafelfedezésére.

A cseh értelmiség képviselőivel is találkozott a Szentatya. Hozzájuk intézett beszédében emlékeztetett a bársonyos forradalomra, amely a kommunista rezsim bukásához vezetett az országban. Húsz évvel e történelmi esemény után a pápa az átfogó emberi képzés fontosságát hangsúlyozta, mely az igazságban gyökerező megismerés egységére támaszkodik. Ezáltal ellenáll az új diktatúrának, a relativizmusnak, amely a technika uralmával párosul.
A humanista és a tudományos kultúra nem választható szét egymástól, erre emlékeztetnek a nagy írók és tudósok, mint amilyen a cseh Franz Kafka és Gregor Johann Mendel szerzetes volt.

Az általános kihallgatás végén a pápa még egyszer hálát adott az Úrnak csehországi utazásáért, melynek gyümölcseit Szűz Mária, valamint Cseh- és Morvaország összes szentje közbenjárására bízta.