XVI. Benedek november 21-én kihallgatáson fogadja a művészeket– szentszéki sajtótájékoztató

Szeptember 10-én délelőtt a Szentszék sajtótermében ismertették a pápa és a művészek közötti találkozó programját. Az audiencián két évfordulóról is megemlékeznek majd: II. János Pál 10 évvel ezelőtt, 1999. április 4-én intézett levelet a művészekhez a közelgő szentév alkalmából, VI. Pál pedig 45 évvel ezelőtt, 1964. május 7-én fogadta képviselőiket a Sixtus-kápolnában.

A csütörtöki sajtótájékoztatón beszédet mondott Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának, valamint az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottságának az elnöke, továbbá Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeumok igazgatója.

Gianfranco Ravasi érsek a hit és a művészet nem mindig könnyű kapcsolatáról szólva megállapította, hogy folyamatos kihívásról van szó. A művészetek korunkban kiléptek a templomok világából, maguk mögött hagyták a bibliai elbeszéléseket, a jelképeket, a szent példabeszédeket és a modernség „világi” útjaira léptek. Elfordultak attól a felfogástól, miszerint a művészeti alkotás a lét transzcendens világnézetét testesíti meg.

Ravasi érsek idézte Georges Braque francia festő és szobrász szavait: „a művészet feladata, hogy felkavarjon, a tudományé pedig, hogy megnyugtasson”. A mai művészet úgy kelt zavart, hogy megbotránkoztat és provokál, nem pedig nyugtalanít, arra késztetve az emberek értelmét és szívét, hogy megpillantsák a Végtelen mélységeit – fejtette ki beszédében a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke.

XVI. Benedek, tudatában a hit és a művészet között kialakult távolságnak, meghívta a művészeket, festőket, szobrászokat, építészeket, irodalmárokat, zenészeket, valamint az olyan modern művészetek képviselőit, mint a film, a formatervezés, a videóművészet. A találkozóra november 21-én a Sixtus-kápolnában kerül sor.

A Szentatya párbeszédet kíván kezdeni a művészekkel abban a reményben, hogy a múlt nyomán újjászületik egy „termékeny szövetség”, tíz évvel azután, hogy II. János Pál pápa levélben biztosította a művészeket nagyrabecsüléséről.

Ravasi érsek annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nemcsak lehetséges, hanem egyben szükséges a művész és a természetfeletti, a szépség és a hit találkozása. A főpásztor Hermann Hesse svájci író szavait idézve zárta beszédét: a művészet azt jelenti, hogy mindenben megmutatjuk Isten jelenlétét.

Antonio Paolucci professzor, a Vatikáni Múzeumok igazgatója felszólalásában emlékeztetett VI. Pál és a művészek 45 évvel ezelőtti találkozójára. Montini pápa leszögezte a művészek szabadságát, kemény szavakkal bírálva az általa képviselt intézményt: „elsődleges szabályként rátok kényszerítettük a másolást, pedig ti alkotó szellemek vagytok. Mi is olyan mellékutakra tévedtünk, amelyek nem jó szolgálatot tettek a művészetnek, a szépségnek, sőt, ami még ennél is rosszabb, az istentiszteletnek”.

VI. Pál pápa 1973-ban, a Modern Egyházművészet Múzeumának megnyitásakor mondott beszédében határozott különbséget tett a szakrális és az egyházi művészet között. Az első feladata és szerepe, hogy az istentiszteletet szolgálja, a második pedig gyakorlatilag végtelen lehetőség a művész kreativitásának.

Mindaz, ami kifejezi az emberi spiritualitás megnyilvánulásait a természet csodáit, az érzelmeket, az élet és halál, az abszolútum és a természetfeletti nagy kérdéseit illetően, képezheti a vallásos művészet tárgyát – fejtette ki beszédében a Vatikáni Múzeumok igazgatója.

A csütörtökön délelőtt ismertetett program szerint november 20-án a művészek felkeresik a Vatikáni Múzeumokban a Modern és Kortárs Művészetek Gyűjteményét, amelyet VI. Pál kívánságára hoztak létre. November 21-én XVI. Benedek pápa a Sixtus-kápolnában fogadja a művészeket. A kihallgatás elején és végén zeneszámok hangzanak el, a Szentatyát Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke köszönti mindnyájuk nevében. Részleteket olvasnak fel II. János Pálnak a művészekhez írt leveléből, majd XVI. Benedek pápa intéz beszédet hozzájuk.