A szlovén főpásztorok csatlakoznak a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak augusztus 23-án esedékes európai emléknapjához

2009. április másodikán az Európai Parlament arra szólította fel a földrész országait, hogy agusztus 23-a legyen a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak emléknapja: méltó módon és részrehajlás nélkül róják le tiszteletüket az áldozatok emléke előtt. A szlovén püspöki konferencia „Iustitia et Pax” Bizottsága ennek nyomán arra hívta fel az ország lakosságát, hogy csatlakozzon az európai naphoz, megemlékezve a totalitárius és diktatórikus rezsimek szlovén áldozatairól. Mindenekelőtt emlékezzenek a náci és fasiszta elnyomásra, majd az azt követő forradalomra, amelyet a kommunista párt hajtott végre.

„Mi, szlovének, olyan európai nép vagyunk, amelyre különösen nagy erőszakkal sújtott le a fasiszta, a náci, majd a kommunista terror és erőszak” – olvassuk a nyilatkozatban, amelyet Anton Stres maribori koadjutor érsek, a szlovén püspöki konferencia „Iustitia et Pax” Bizottságának elnöke írt alá.

A szlovén közvélemény megfelelő módon mond ítéletet a nácizmusról és a fasizmusról, mindkettőt visszautasítva. A totalitárius kommunista rezsim félreérthetetlen elítélése azonban még várat magára. Ennek egyik oka, hogy a kommunizmus Szlovéniában túl hosszú ideig volt hatalmon, elrejtve valódi arculatát. Az Európai Parlament hangsúlyozza: egyetlen politikai szerv vagy párt sem rendelkezik azzal a kizárólagos joggal, hogy a történelmet értelmezze, mivel egyik sem tárgyilagos.

Az utóbbi időben, Szlovéniában megkísérlik a kommunista múlt „rehabilitációját”, csökkenteni próbálják a rezsim felelőseinek bűntetteit. Teljesen ellentétben áll az Európai Parlament nyilatkozatával az a tény, hogy ismét Tito-ról akarják elnevezni Ljubljana főutcáját, valamint az, hogy még mindig nem változtatták meg a kommunista rezsim vezetőinek emlékét őrző utca- és térneveket. Nem felel meg az Európa Tanács 2006. január 26-án hozott 1481. számú határozata szellemének sem, amely sürgette annak a szükségességét, hogy nemzetközi szinten ítéljék el a kommunista rezsimet által elkövetett bűntetteket. Az említett szlovén intézkedések gúnyt űznek a kommunista totalitarizmus minden áldozatából. A háború alatt és után megölt ezreken túl, számos halottja volt a politikai pereknek, sokan veszítették el életüket a Goli börtönsziget koncentrációs táborában, valamint szenvedtek évtizedeken át igazságtalanságoktól, diszkriminációtól. Pusztán azért zárták ki sokakat a társadalmi életből, mert nem követték a kommunista párt ideológiáját és politikáját.

Ez az augusztus 23-i emléknap szolgálja a nép kiengesztelődését, amely csak akkor lehet valódi és tartós, ha az igazságra épül. A szlovén püspökök „Iustitia et Pax” Bizottsága ismételten az igazság részrehajlás nélküli keresésére, kiengesztelődésre és szeretetre buzdít. A bizottság reméli, hogy a tömegsírok feltárása és dokumentálása tovább folytatódik az ügyhöz méltó elkötelezettséggel és következetességgel. Arra szólítja fel az illetékes hatóságokat és a tömegtájékoztatási eszközöket, a különféle internetes oldalakat, hogy akadályozzák meg a rendkívül elterjedt gyűlöletbeszédet. Ez a fajta kommunikáció alapvetően a totalitárius ideológiákhoz kapcsolódik, feleleveníti azok emlékét és megakadályozza a kiengesztelődést, a különböző világnézetű és vallású emberek közötti békés együttélést.