Pápalátogatások Viterbóban az elmúlt 150 évben

XVI. Benedek szeptember 6-án látogat el a Rómától 85 km-re északra, Lazio tartományban található helységbe.

II. János Pál volt az első és utolsó pápa a XX. században, aki ellátogatott a városba 1984. május 27-én. Találkozott Viterbo lakóival, a fiatalokkal, a hatóságokkal, a szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, valamint a papsággal, továbbá a betegekkel. A szentmise bemutatása és az Úrangyala imádság után felkereste a város börtönének elítéltjeit, találkozott az egyetem agrárkarának tanáraival és diákjaival, valamint az olasz légierő kiképző központjának hallgatóival.

Előzőleg a XIX. században 1857. szeptember 3-án IX. Piusz tett váratlan látogatást a városban a Pápai Állam területén tett körútjáról visszatérőben.

Az évszázadok során legalább 46 pápa járt Viterbóban. A város nagy szülötte a 18 éves korában elhunyt Szent Róza (1233-1251). 1258 óta a nép, az egyház és a hatóságok szeptember 3-án mindig megemlékeznek földi maradványainak áthelyezéséről IV. Sándor pápa akarata szerint. Miután a pápa háromszor a szenttel álmodott, elrendelte, hogy a lány testét helyezzék át a Poggio-i Szűz Mária templomból a klarisszák kolostorába, ahová Rózát élete során nem fogadták be. A pápa 1258. szeptember 4-én személyesen is részt vett a koporsó áthelyezésének szertartásán. 750 éve a viterbóiak megemlékeznek erről az eseményről a szent szobrát végighordozva egy magas baldachinon a város utcáin.

Wojtyla pápa látogatása után 25 évvel érkezik XVI. Benedek a pápaság történetéhez szorosan kötődő városba. 1145 és 1292 között 16 pápa élt hosszabb vagy rövidebb ideig Viterbóban. A pápaság székhelye volt 24 éven keresztül 1254 és 1281 között, amely során 8 pápa követte egymást. Emellett 6 pápát választottak a városban megtartott konklávékon. Négyen közülük Viterbóban vannak eltemetve. Egyedülálló az egyház kétezer éves történetében az 1276-77 között időszak, mivel 16 hónap alatt 5 konklávé zajlott a városban és 4 pápa követte egymást: X. Gergely, V. Ince, V. Hadriánusz és XXI. János.

A Viterbótól 2 km-re található Tölgyes Szűz Mária kegyhelyre számos pápa elzarándokolt a történelem során. A szentély története 1417-ben kezdődött, amikor egy viterbói polgár, aki mélyen tisztelte Szűz Máriát, megkérte a helyi festőt, hogy egy tetőcserépre készítsen egy képet Máriáról és a kis Jézusról. Amint elkészült a mű, elhelyezte azt egy útmenti tölgyfán, ahol a krónikák szerint gyakran támadás érte az utazókat. A Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegykép legalább 50 évig a tölgyfán maradt, ahonnan a hagyomány szerint többen megpróbálták elvinni, de a kép mindig visszakerült a tölgyfára. A kegyképből kiáradó hatalmas lelki erő számos boldogot, szentet és pápát vonzott. Az 1400-as évek közepén egy kis templomot emeltek ezen a helyen, majd egy szentélyt, amelyet XVI. Benedek is meglátogat.