Szent Lőrinc vértanú az állandó diakónusok példaképe – Cláudio Hummes bíboros levele
A Papi Kongregáció prefektusa augusztus 10-én, Szent Lőrinc liturgikus ünnepén levelet
intézett az állandó diakónusokhoz, megállapítva, hogy az egyház egyre inkább felfedezi
szolgálatuk felbecsülhetetlen gazdagságát. Megköszöni és elismeri nagylelkű munkájukat,
miközben személyes megszentelődésre, imaéletre buzdítja őket.
Hummes bíboros
hálával emlékezik vissza a tavaly októberben megrendezett püspöki szinódusra, amely
Isten Szavának témájával foglalkozott. A szinódus záró üzenete leszögezte: Isten Szavának
hangja a Kinyilatkoztatás, arca Jézus Krisztus, útja pedig a misszió. Az állandó diakónusok
feladata, hogy megismerjék a Kinyilatkoztatást, feltétel nélkül csatlakozzanak Jézus
Krisztushoz, mint tanítványai Jézussal együtt induljanak küldetésük teljesítésére.
A jó tanítványokból lesznek jó misszionáriusok – írja levelében a Papi Kongregáció
prefektusa.
A diakónusok számára Szent István vértanú nagy példakép Isten
Szava szolgálatában, amely a felszentelt papoktól állandó teológiai és lelkipásztori
továbbképzést igényel, egész életre szóló kihívást jelent.
Hummes bíboros utal
rá, hogy a Szentatya a közeljövőben dokumentumot tesz közzé a szinódus végkövetkeztetéseiről,
amelyet nyílt szívvel kell befogadni, és amelynek tanítását el kell mélyíteni. A
bíboros másik megfontolása a szeretetszolgálatra vonatkozik, amelyre Szent Lőrinc
diakónus és vértanú mutatott példát. A diakonátus gyökerei az ősegyházig nyúlnak vissza.
Rómában a III. században, a nagy keresztényüldözések idején tűnik fel Szent Lőrinc
rendkívüli alakja, aki II. Sixtus pápa fődiakónusaként szolgált.
XVI. Benedek
pápa 2008. november 30-án, a Szent Lőrinc bazilikában mondott homíliájában idézte
a vértanú szavait, miszerint „Az egyház gazdagságát a szegények alkotják”. Szent Lőrinc
különleges szeretettel fordult a szegények felé, követve Jézus példáját. Hummes bíboros
továbbá arra buzdítja az állandó diakónusokat, hogy a pápa nemrégen közzétett „Caritas
in Veritate” k. enciklikájának tanítása mutasson utat számukra.
Fáradhatatlanul
segítsék a szegényeket, akik egyre nagyobb számban jelen vannak társadalmainkban.
Végül a Papi Kongregáció prefektusa a házas diakónusok feleségeit és gyermekeit köszönti
levelében, majd arra kéri a híveket, hogy a papság évében imádkozzanak a papokkal
és a papokért.