Egy hónappal ezelőtt jelent meg a pápa harmadik enciklikája

Július 7-én jelent meg XVI. Benedek harmadik, Caritas in veritate kezdetű körlevele. Magyar műsorunkban három adásban részletesen ismertettük. Most néhány adatot közlünk az enciklika fogadtatásáról.

Öt nyelven tették közzé a Vatikán honlapján, összesen kereken hatezer cikk foglalkozott vele a nemzetközi sajtóban. Közzététele első napjától kezdve felfigyelt rá a vatikáni híreket közvetítő, illetve a közgazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó média. Emlékeztetünk arra, hogy az enciklika közzététele egybeesett G 8-ak L’Aquila-i csúcstalálkozójával. A közgazdaság és a pénzvilág képviselői különösen érdeklődtek aziránt, hogy mit mond Ratzinger pápa a globális gazdasági válságról. Mások kiemelték, hogy a pápa a teljes humanizmust hirdeti, az egyház szociális tanításának vonalában az emberi személyt helyezi a középpontba, és a jelenlegi válság etikai szempontjaira világít rá. Természetesen, a keresztény, pontosabban a katolikus világ hálával fogata a pápa irányelveit a válságból kivezető útról, az erkölcsi megújulásról.

Természetesen nem hiányzott a kritika sem: jobb vagy baloldali politikai irányok saját szempontjaik szerint értékelték a körlevelet. Amint történni szokott, legtöbben nem elemezték alaposan a hosszú szöveget, hanem innen-onnan – a szövegösszefüggésre sem figyelve - kiragadtak egy-egy gondolatot. Sokan észre sem vették XVI. Benedek gondolatainak újdonságát. Miként folytatta és fejlesztette tovább a globalizált világ helyzetét figyelembe véve, a pápák, nevezetesen VI. Pál Populorum progressio kezdetű, a népek fejlődéséről szóló körlevelét.

Volt olyan amerikai teológus (George Weigel), aki szerint naivság az, amit a pápa az ingyenességről és az ajándékozásról mond közgazdasági összefüggésben. A Iustitia et Pax Pápai Tanács iránya, hogy segítsen a fejlődésben elmaradt országok nyomorán, jelen van az enciklikában, mélyebb reflexiókkal keveredve, állítja Weigel. Újdonság az, hogy a pápa nemzetközi tekintély (szerv) létrehozását sürgeti a világgazdaság irányítására, de ezt a gondolatot is naivságnak tartja. Ismét mások helyesen megfigyelték, hogy XVI. Benedek a világgazdaság problémáit teológiai távlatba helyezi, és első, Deus caritas est kezdetű körlevele szemléletét alkalmazza a gazdasági-társadalmi kérdések elemzésére, megoldására.