A Pálos rend Szent Lőrinc-napi búcsúja az egykori budaszentlőrinci monostornál

Augusztus 9-én du. 4 órakor az budaszentlőrinci főmonostor helyén - vagyis ahol egykor Remete Szent Pál ereklyéjét zarándokok sokasága kereste fel - tartották a pálos szerzetesek a Szent Lőrinc-napi búcsút, ahol ünnepi szentmisét mutatott be Bátor Botond pálos tartományfőnök. Szép hagyomány és különleges pillanat, amikor történelmünk mára romokban álló helyein megemlékezünk elődeinkről, és azokról a nagy dolgokról, melyek a múltunk részét képezik.

A Boldog Özséb egykori esztergomi kanonok által alapított magyar szerzetesrend, a Pálosok történetének kezdete az 1200-as évekre nyúlik vissza. Özséb ekkor gyűjtötte össze a Pilis-hegységben élő remetéket, és valószínű, hogy ő maga ajánlotta Thébai Remete Szent Pál oltalmába közösségét, 1309-től a Szent Kereszt remetéit Szent Pálról nevezték el.

Az egyiptomi sivatagban élő Remete Szent Pál a Kr.u. IV. században élt. Életét Istenre bízva egy barlangban töltötte, pálmalevelekből font ruhával fedte le testét, és a gondviselő Isten kegyelméből nap, mint nap egy holló jött hozzá fél cipóval, hogy táplálja őt. Életéről Szent Jeromos írt, aki szerint, amikor Pál már 113 éves volt, meglátogatta őt Remete Szent Antal. Ezen a napon a holló egy egész cipóval érkezett. Innen ered a Pálos rend jelszava is: „Duplicavit annonam” vagyis „Megkettőzte a járandóságot”, mely a szükségben megkettőzött cipó történetére emlékeztet, a Pálos rend szerzetesei számára pedig az Istenbe vetett hitre és bizalomra alapuló életet tükrözi.

A középkori Magyarország története egybeforr a Pálos rend történetével, ugyanis a Pálos rend az akkori állam egyik alappillérének számított. Pápai megerősítése 1308-ban V. Kelemen nevéhez kötődik, ennek volt 2008-ban 700 éves jubileuma. Központja az 1290 és 1300 között Budaszentlőrincen felépült, a krónikák szerint messziről látszódó csodálatos és gazdagon díszített gótikus monostor volt. Itt kapott helyet 1381 után a Velencéből átszállított Remete Szent Pál ereklye, melyet az 1490-es években készült vörösmárványból faragott baldachinos sír őrzött. Az ereklye körül a források szerint számos csoda is történt. A Remete Szent Pál ereklyéjét őrző monostor hamarosan a magyarok egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált, amit az is jól mutat, hogy az 1528-ban készült első magyarországi térképen a szentlőrinci monostort „Sanctus Paulus” névvel jelzik az ott található ereklye miatt.

A Pálos rend a középkor folyamán megőrizte remete jellegét. Fehér szerzetesi ruhájuk miatt „fehér barátok”-nak is nevezett szerzetesek saját birtokaikon gazdálkodtak, életük egyszerű módon zajlott, mely az imádságra, elmélkedésre és a munkára épült. Volt köztük író, költő, és neves művész is: így Szombathelyi Tamás író, Csanádi Albert költő, Gyöngyösi Gergely történetíró vagy Martinuzzi Fráter György esztergomi érsek és bíboros. Ez az életforma, így maga a rend is gyorsan terjedt Európa szerte. Jelen volt Lengyel- Német-, Franciaországban és Itáliában, Portugáliában, összesen több mint 300 monostort működtetve.

E virágzó korszaknak Magyarországon a törökök 1526 utáni bejövetele vetett véget hatalmas mértékű erkölcsi és anyagi pusztítást okozva. A törökök sok pálost legyilkoltak, soha nem pótolható kéziratokat semmisítettek meg, lerombolták a monostorokat, és Remete Szent Pál ereklyéi is elkerültek a rend budaszentlőrinci monostorából Szapolyai János trencsényi várába. A budaszentlőrinci monostor is kikerült a pálosok tulajdonából és romossá vált.

A Pálos rend a török kiűzését követően újra megerősödött, melyet jól mutat ekkori tevékenységük is. Több kolostorban is új életet kezdtek a fehér barátok, a tudományok és irodalom területén is komoly szerepet töltöttek be. Pálos szerzetesek voltak a magyar Horatiusként is ismert Virág Benedek, vagy társai Ányos Pál és Verseghy Ferenc költők is.

Újabb csapás 1786-ban, II. József feloszlató rendeletével érte a magyar Pálos rendet, mely csak 150 évvel később, a két világháború között lép történetének újabb szakaszába. 1950-ben azonban feloszlatták a „fehér barátok” működését.

Számos történelmi csapás és nehézség ellenére is Boldog Özséb rendje, a Pálos rend ma folytatja több mint 700 éve íródó rendi történetét nemcsak Magyarországon, hanem Európa szerte. Magyarországon jelenleg 4 helyen működnek Pálos szerzetesek: a budapesti, pécsi, márianosztrai és petőfiszállás-pálosszentkúti monostorokban.