A modern Kalifornia megszületésének gyökerei a missziók rendszerének alapításához
nyúlnak vissza, amely San Diego-ban kezdődött meg 1769-ben. Összesen 21 missziót alapítottak
1769 és 1823 között San Diego és San Francisco között a Csendes Óceán partvonala közelében.
A ferencesek által létrehozott ún. missziók előőrsök voltak. Többnyire egy templom
és a köré épült, a kis közösség életének színteréül szolgáló épületek és belső kertek
együttesét jelenti.
A különböző szentekről – közöttük Kapisztrán Szent Jánosról
– elnevezett missziók mindegyikének egyedülálló története van. Olyan területeken hozták
létre őket, ahol nagy létszámú indián lakosság élt és ahol a föld elég termékeny volt
ahhoz, hogy a telep fenn tudja tartani magát. A missziók a kaliforniai partvonal mentén
egynapi járásra helyezkednek el egymástól az „El Camino Real” (A királyi út) mentén,
amely eleinte gyalogos út volt, csak később vált alkalmassá arra, hogy lovakkal és
szekerekkel közlekedjenek rajta. A mára Kalifornia jelentős főútjává vált út mentén
továbbra is láthatók az egymástól megfelelő távolságra elhelyezett harangok, amelyek
az „El Camino Real”-t jelölték.
A letelepedési tervek valójában Amerika fölfedezése
után, 1493-ban indultak el, amikor Ferdinánd és Izabella spanyol uralkodók hatalma
alá tartozott az amerikai kontinens jelentős része. Felfedezések és területszerzés
jellemezte ezt az időszakot Dél- és Közép-Amerikában, valamint Észak-Amerika délnyugati
részein. Juan Rodriguez Cabrillo és Sebastian Viscaino kapitány tengeri felfedezései
és hódításai nyomán területi igényekkel léptek fel a mai Kalifornia egyes részein.
Az évek múlásával a spanyol kormány fenn akarta tartani befolyását a térségben, és
ennek egyik módja a területfoglalás volt.
A spanyolok letelepedtek Mexikóban,
ahol számos missziót hoztak létre a jezsuita rend ellenőrzése alatt. 1767-ben az újonnan
kinevezett kormányzó, Don Gaspar de Portola vezetése idején az Új-Spanyolországhoz
(Mexikó) tartozó alsó-kaliforniai missziós rendszert elvették a jezsuita rendtől a
területek ellenőrzésére vonatkozó értelmezési konfliktus következtében és a ferences
rend, név szerint Junipero Serra és másik három szerzetes Francisco Palou, Juan Crespi
és Fermin Lasuén kezébe került. Serra atya volt számos misszió alapítója az Alsó-Kaliforniában.
Két évvel később a szerzetesek és a kormányzó figyelme az addig még felderítetlen
felső-kaliforniai területre irányult. A missziók létrehozása által megkezdődött Kalifornia
története. Ekkorra Anglia és Oroszország már fenyegetést jelentett a spanyolok számára
azáltal, hogy betörtek Kalifornia területére.
Abban az időszakban ismeretlen
területen nem lehetett újabb telepeket létrehozni spanyol állampolgárok számára. Úgy
döntöttek tehát, hogy a legjobb mód az újabb települések létesítésére a missziós erőfeszítéseken
keresztül érhető el. A missziók felépítését követően pedig spanyolok letelepítésével
városokat alapítottak. A területigénylés alapvető szabályai a következők voltak: a
spanyolok által ellenőrzött terület egy meghatározott idő után visszakerül az őslakosok
kezébe; a spanyol szaktudást megtanítják az őslakosoknak; a program részeként oktatják
a katolikus vallást. Az egyház volt felelős az emberek megtérítéséért, a spanyol kormány
pedig azért, hogy egyre több földterületet szerezzen az uralkodónak.
A 18.
század végén és a 19. század elején létrehozott ferences telepek mellett az építészet,
a nyelv, a zene, a művészet, az öltözködés és a gyermekjátékok csak néhány a spanyol
kultúra megszámlálhatatlan eleme közül, amelyek a missziók időszakától kezdve közvetlenül
hatással voltak Kaliforniára.