Szentszéki képviselő felszólalása az ENSZ magas szintű gazdasági és szociális tanácsának
ülésén
A jelenlegi globális és nemzeti tendenciák, valamint hatásuk a társadalmi fejlődésre,
beleértve a közegészségügyet – ezzel a témával foglalkozott Genfben a világszervezet
a július 9-i ülésén. Silvano Tomasi érsek, a genfi székhelyű ENSZ Hivatalok állandó
szentszéki megfigyelője felszólalásában utalt a gazdasági válság mellett megjelent
vírusos influenza (A-H1N1) járványra, a világszintű élelmiszer biztonsági krízisre.
Ezek is mutatják a kapcsolatot a szegénység és az egészség között és aránytalanul
nagy súlyt helyeznek a fejlődő országokra illetve a szegényekre a fejlett országokban
is. Ennek következtében a fiatalok azzal a kockázattal néznek szembe, hogy egy súlyosan
kompromittált gazdasági rendszert örökölnek, egy összetartó erő nélküli társadalmat
és egy olyan bolygót, amely az egész emberi család otthonaként sebesült meg fenntarthatóságában
– figyelmeztetett Tomasi érsek.
A szentszéki delegáció aggodalmának adott
hangot a Világbank előrejelzései kapcsán, miszerint további 53-65 millió ember kerül
a szélsőséges szegénység állapotába, a krónikusan éhezők száma pedig meghaladja az
egy milliárdot. A szolidaritás gesztusán kívül a probléma kezelésében túl kell lépnünk
a kísértésen, hogy csökkentsük a közszolgáltatásokat a rövid távú célok érdekében
a hosszú távú emberi költségek kárára.
A közegészségügy terén a nemzetközi
célok megvalósításában szembe kell nézni az egyenlőtlenségekkel, amelyek az országok
között és az országokon belül, valamint a fajok és etnikai csoportok között léteznek.
Tragikus módon a nők számos régióban továbbra is rosszabb egészségügyi ellátásban
részesülnek – mutatott rá a szentszéki megfigyelő. Az egészségügyi ellátást biztosító
civil szervezetek, a katolikus egyház és más vallási szervezetek által támogatott
programok kiemelkednek az alapvető egészségügyi ellátáshoz való emberi jog megteremtésében.
Annak ellenére, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete elismeri ezeket a szervezeteket
és hogy kiváló eredményekkel rendelkeznek a HIV fertőzöttek alapvető egészségügyi
ellátásában, a vallási szervezetek nem részesülnek egyenlő arányban az erőforrásokból,
amelyeket a világszintű, országos és helyi egészségügyi kezdeményezések támogatására
szánnak.
Az alapvető egészségügyi ellátáshoz és a megfizethető életmentő gyógyszerekhez
való hozzáférés nélkülözhetetlen az egészség globális szintű javítása és az alapvető
szükségletekre vonatkozó válaszadás érdekében. Tomasi érsek nagyobb nemzetközi összefogást
sürgetett. A legjobb egészségügyi hagyomány kell, hogy vezesse a döntéshozókat, amely
tiszteletben tartja és előmozdítja az élethez való jogot a fogantatástól a természetes
halálig mindenki számára, fajra, fogyatékosságra, nemzetiségre, nemre és társadalmi
státuszra való tekintet nélkül. Ha nem az élet előmozdítását helyezik a középpontba
az egészségügyi ellátásra vonatkozó döntések terén, ez olyan társadalmat eredményez,
amelyben az egyén abszolút joga az alapvető ellátáshoz és az élethez a fizetési képességre
és a rövid távú szociális, gazdasági és politikai előnyök érdekében hozott szubjektív
döntésekre korlátozódik.
Beszéde végén Silvano Tomasi érsek, a genfi székhelyű
ENSZ Hivatalok állandó szentszéki megfigyelője felhívta a figyelmet, hogy többre van
szükség, mint pénzügyi megoldásokra az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés
megteremtése terén. Idézte XVI. Benedek új enciklikájának egy részletét: „A gazdasági
tevékenység nem tudja megoldani a társadalmi problémákat a kereskedelmi logika egyszerű
alkalmazásán keresztül. A közjó keresése felé kell irányítani azt, amelyért a politikai
közösség különösen is felelősséget kell, hogy vállaljon”. Etikai megközelítésre van
szükség a fejlődés terén, amely új globális fejlődési modellt feltételez. Ennek a
személyt és nem a profitot kell a középpontba helyeznie, továbbá a teljes emberi család
szükségleteit és törekvéseit magába kell foglalnia.