A L’Aquila-i G8 csúcstalálkozóra készülve XVI. Benedek pápa levelet intézett az olasz miniszterelnökhöz

A legfejlettebb országok állam és kormányfőinek következő csúcstalálkozóját július 8-a és 10-e között abban a kis közép-olasz városban, L’Aquilában rendezik meg, ahol nemrég súlyos földrengés pusztított. Mivel ez a csúcs olasz elnökség alatt zajlik, a pápa július 4-ei dátummal levélben köszöntötte Silvio Berlusconi kormányfőt a rövidesen sorra kerülő találkozó résztvevőivel, azaz a G8-ak és több más ország képviselőivel együtt. A pápa a levélben annak a reményének ad hangot, hogy ezen a kibővített csúcstalálkozón olyan közös döntések születnek, amelyek ténylegesen kihatnak a közgazdaság, a béke és a nemzetközi biztonság problémáira és hűségesen tükrözik minden földrész népeinek álláspontját és elvárásait. Ez a csúcsértekezlet rendkívül időszerűnek mutatkozik, ha számba vesszük az egymáshoz kapcsolódó és egymástól függő mai világ számtalan problematikáját.

Az olasz kormányfőhöz intézett levelében a pápa elsősorban a folyamatban lévő gazdasági-pénzügyi válság és a klímaváltozás kérdésére irányítja a figyelmet, amely bölcs megfontolásokat, új terveket és a globális fejlődés új modelljeinek a kialakítását igényli. A Szentatya utalt rá, hogy rövidesen megjelenő Caritas in Veritate enciklikájában ő maga is foglalkozik az integráns emberi fejlődés egyes szempontjaival. A 2000-es jubileumi szentévre készülődve a Szentszék II. János Pál pápa sürgetésére nagy figyelmet szentelt a G8-ak csúcstalálkozójának és kérte a legszegényebb országok külföldi adósságának eltörlését. Sürgette továbbá, hogy a fejlettebb országok állam- és kormányfői vállalják fel felelősségüket általában a végletes szegénység felszámolására 2015-ig. Sajnos az egész világot érintő jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság megváltoztatta a helyzetet olyannyira, hogy fennáll az a reális veszély, hogy lehetetlen megszüntetni a végletes szegénységet, sőt azok az országok is nyomorba süllyednek, amelyek eddig legalább minimális anyagi jólétet élveztek.

A Szentatya levelét ezekkel a szavakkal folytatja: „Ugyanazzal a nyomatékkal, amellyel II. János Pál pápa kérte a külföldi adósságok eltörlését, én is felhívást intézek a G8-ak és a többi állam, valamint az egész világ kormányainak képviselőihez, hogy segítsék elő a fejlődést, főként pedig az emberi erőforrások területén, hogy azok ne csak megmaradjanak, hanem erőre is kapjanak és nem egyszerűen csak a válság ellenére, hanem azért, mert az emberi erőforrás a megoldáskeresés egyik legfontosabb útja.

Az aggodalomra okot adó világ recesszió eltávolításának egyik leghatékonyabb eszköze az lesz, ha az emberekbe fektetünk energiákat földgolyónkon mindenütt. Ez az emberekbe történő befektetés pedig csak akkor történhet meg, ha mindenki megkapja legalább az alapvető oktatás-nevelés lehetőségét. Az oktatás a demokrácia működésének, a korrupció elleni küzdelemnek, a politikai, gazdasági, társadalmi jogok gyakorlásának elengedhetetlen feltétele. Ebben az összefüggésben fontos, hogy világ legszegényebb részein a katolikus egyház és más vallási felekezetek által folytatott sokrétű oktatói-nevelői szolgálat megfelelő támogatásban részesüljön.

Az olasz miniszterelnökhöz intézett levelében a pápa ezután a válság kezeléséhez szükséges etikai kérdésekkel foglalkozott. Figyelmet kell fordítani az emberi és családi igényekre, első helyen is arra, hogy mindenki megfelelő munkalehetőséget kapjon, amely lehetővé teszi, hogy a családok gondoskodhassanak elsőrendű feladatukról, gyermekeik neveléséről, vagyis, hogy ők lehessenek a főszereplői azoknak az emberi közösségeknek, amelyekhez tartoznak. Ahol ezek az alapvető feltételek hiányoznak, ott nem lehet megteremteni a társadalmi békét.

A Szentatya ismételten erőteljesen kérte a millenniumi ENSZ célkitűzések megvalósítását és a végletes szegénység megszüntetését 2015-ig. A G8-ak politikai elkötelezettségének etikai jogossága természetesen megköveteli, hogy azokat összevessék az egész nemzetközi közösség elképzeléseivel és szükségleteivel. E célból fontos a multilaterális kapcsolatok megerősítése és nemcsak gazdasági kérdésekben, hanem a béke, a világ biztonság, a leszerelés, az egészségügy, a természetvédelem és a természeti javak átadásának sokszínű területein is.

A G8 csoport kibővítése kétségkívül jelentős előre lépés. Mindazonáltal a konkrét és operatív döntéshozatal pillanatában minden elvárásnak meg kell felelni. Meg kell tehát hallgatni Afrika és a gazdaságilag kevésbé fejlett országok hangját, össze kell hangolni különböző ország-csoportosulások döntéseit, beleértve a G8-at és az Egyesült Nemzeteket, ahol politikai és gazdasági súlyától függetlenül minden nemzet legitim módon kifejezheti önmagát a többiekkel való egyenlőség helyzetében.

A Szentatya végül örömét fejezte ki, hogy a G8 csúcs helyszíne az a kis olasz város, amelyet oly súlyosan megrongált a földrengés. Mindannyian tanúi voltunk a természeti katasztrófa által sújtott abruzzói lakosság iránti nemzeti és nemzetközi szolidaritásnak, amely egyfajta felhívást tartalmaz a jelenlegi kihívásokkal való szembesülés számára is olyan döntések hozatalában az emberiség jövőjével kapcsolatban, amelyek szorosan összefüggnek a teremtés világával. A Szentatya végül Isten segítségét kérte a G8 csúcs minden résztvevőjére, hogy képesek legyenek megoldani a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válságot és biztosítani minden ember számára a béke és a prosperitás jövőjét.