2009-06-22 11:51:45

„A Reneszánsz hajnalán” - Beato Angelico domonkos festészetéről


„Élhetett volna jómódú és tehetős emberként, gazdaggá válhatott volna művészetének köszönhetően, mert gyerekkorától fogva megmutatkozott tehetsége. Mégis, mivel természetéből fakadóan mindig is Istenfélő ember volt, a domonkos rendbe lépett.” Giorgio Vasari, a híres művészeti író ezekkel a szavakkal jellemzi először Pietro di Guido-t, akit ma úgy ismerünk, mint Giovanni da Fiesole vagyis Fra Angelico, Beato Angelico.
A források szerint feltehetőleg 1385 és 1400 között született a Firenze környéki Vicchio di Mugelloban és 1455 februárjában hunyt el Rómában. Már a halála utáni években a „boldog” (beato) jelzővel illették keresztény élete és a művészet iránti ájtatos tisztelete miatt, amit az Egyház hivatalosan 1982-ben, II. János Pál pápa is elismert.

Az akkori Firenze, ahol Pietro di Guido - a későbbi Beato Angelico - fiatalságát is töltötte, az 1400-as években a művészeti élet és produkció központja, legjelentősebb helyszíne volt: elég csak Donatello-ra vagy Brunelleschi-re gondolni. Pietro di Guido már fiatalként komoly munkát végzett a helyi festőműhelyekben, többek között, mint miniatúrafestő, az akkori világ híres alkotóitól tanulta mesterségét .
Emellett tudjuk róla, hogy természetéből fakadóan vallásos életet élt. A domonkos szerzetesek prédikációit hallgatva döntött úgy, hogy belép a Szent Domonkos (1170-1221) által alapított rendbe.
Szerzetestársai a kezdetektől tudtak festői tevékenységéről, melyet aztán a renden belül is támogattak. Guido művészete ugyanis minden értelemben méltóvá vált arra, hogy a képi ábrázoláson keresztül hirdesse Isten szavát, az Evangéliumot, így Fra Angelico a renden belül festészetével gyakorolhatta prédikátori domonkos hivatását.

Kolostorba lépése után a szerzetessé és pappá válás útján ismerkedett meg Aquinói Szent Tamás tanításával, mely alapvető és nélkülözhetetlen eleme volt az egyházi személyek oktatásának. Mindez nagy hatással volt Fra Angelico keresztény művészetére: a természet és a kegyelem törvényének megértése. A két törvény szoros kapcsolata a festészetben is értelmet kap: a szép, az arányos kompozíció, a formák gazdagsága, a fény, a színek az ember olyan természetből fakadó eszközei, melyeken keresztül képes láthatóvá tenni az isteni szépséget és igazságot: azt, ami az emberi szemnek láthatatlan. A szerzetesi életforma, a folyamatos meditáció lehetővé teszi Isten jelenlétének és misztériumának felfedezését és megértését. A láthatatlan isteni kegyelem ugyanis láthatóvá válik a minket körülvevő világban, melyen keresztül lehetőséget kapunk arra, hogy valódi képet alkothassunk Istenről saját tapasztalatainkon keresztül. Fra Angelico festészete ezt a megismerést tükrözi. Hasonlattal kifejezve elmondhatjuk, hogy a szerzetes festő bal szemével megfigyelte és megtanulta ábrázolni formák és színek segítségével a világot, jobb szemével pedig felfedezte bennük azok valódi értelmét, melyet Istentől kaptak. Így alakul át Fra Angelico festészetében a világ, a konkrét és valós egy másik világ, Isten országának szimbólumává. Fra Angelico élete nagy részét Firenzében, a San Marco kolostorban töltötte, ahol ma is láthatóak a szerzetesi cellák falaira festett csodálatos freskói. 1445-ben IV. Jenő, majd V. Miklós pápa megbízatására érkezett Rómába. Ahol számos munkája ma is látható.

Halálának 550. évfordulója alkalmából rendezett programok lezárásaként műveiből kiállítást rendeztek Rómában, melyet július 5-ig lehet megtekinteni a Kapitóliumi Múzeumban.
A kiállítást végigjárva a látogatónak alkalma nyílik felfedezni a domonkos szerzetes festői világát: csodálatos arany kompozíciók, melyek fénnyel telítik meg az ábrázolásokat; letisztult formák, melyek előtt hosszan időzik a néző, hogy szépségüket magával vihesse; színek, melyek a világ isteni szépségét tükrözik. Nem maradtak fenn emlékeink arról, hogy a domonkos szerzetes festő, Fra Angelico szavaival, prédikációival hirdette-e az Evangélium igazságát, festményein keresztül azonban ezt évszázadokra megtette.
 Horváth Hajnalka, a Pápai Gergely Egyetem doktoranduszának tanulmánya







All the contents on this site are copyrighted ©.